Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)

A TANÁCS MŰKÖDÉSE 1953 JÚNIUSÁIG

A rendeletnek megfelelően 1950. augusztus 15-én alakult meg Szegeden a Tanács. A VB megválasztására a tanácsülés szünetében került sor.21 Az alakuló ülést Túri József a szegedi járás Népfront Bizottságának elnöke nyitotta meg. A megyei tanács részéről dr. Boros Kálmán, a járási MDP Bizottság részéről Nyitrai Imre vett részt az alakuló ülésen. A tanácstagokat a tanácstörvény alapján22 a megyei Népfront delegálta az első tanácsválasztásig a járási tanácsba. A tanácstagok szociális összetétele csak nehezen állapítható meg, de többségük munkás és paraszt (egyéni és tsz- tag) származású volt.23 Az alakuló ülésen 73 tanácstag vett részt és 34 póttag jelent meg.24

A VB és szakigazgatási szervei a megyei tanács által meghatározott keretek között kezdte meg a tevékenységét. A Tanács hatásköre a volt Kiskundorozsma, járás, a volt Torontáli járás, és a Csongrádi járásból átcsatolt községek területére valamint Szeged város volt kirendeltségeire terjedt ki, a felsoroltakból forrt össze egységes közigazgatási területté. Az átszervezés nem volt könnyű feladat, mert a Szeged várostól levált kirendeltségekből új községeket kellett szervezni, illetve a köz- igazgatást az új községekben teljesen önállóvá kellett tenni. (Pl: Ásotthalom, Balástya, Csórva, Csengele, Mórahalom, Röszke, Szatymaz és Zákányszék.) Ugyancsak át kellett szervezni a volt Kiskundorozsmai járás területén lévő központokból alakult új községek igazgatási rendjét, mint például Bordány, Forráskút és Zsombó községeknél. A járás területe 274 833 kh volt, ami a megye területének 37,1 %-a.25 A járáshoz magalakulásakor 26 község tartozott,26 és 115 640 lakos élt az adott területen.27 A népesség foglalkozás szerinti megoszlása a járásban az agrárjellegnek megfelelően alakult. A lakosság kb. 72%-a foglalkozott földműveléssel. 1949. évi adatok alapján jól felvázolható a megzőgazdasági munkásság és a földdel rendelkezők osztályviszonyai a Szegedi járásban.28

mg. munkás 0—1 1—5 5—10 10—25 25 fölött

katasztrális holdas birtokos

2870 1539 7224 3873 1999 376

A táblázat a segítő családtagokat nem tünteti fel, csak a keresők, illetve az önálló birtokkal rendelkezők találhatók meg benne.

21 CsmL VB jkv. 1950. aug. 15. (A VB tagjai: Vér Dezső elnök, Bodó István elnökhelyettes, Berecki János titkár. Drégely József, Dunai Péter, Kerekes János, Lengyel Mihály, özv. Paniuk Ist- vánné. Savanya József, Szilágyi Viktória, Túri József, Veszelinov Miladin.)

22 1950. évi I. törvény 64. §.

23 CsmL Tanács jkv. 1950. aug. 15.

21 Uo. (Nemek szerinti megoszlás: 47 férfi, 26 nő. Póttagok: 24 férfi, 10 nő.)

25 Csongrád megye fontosabb statisztikai adatai 1950—1955, Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei Igazgatósága, 1956. 7. (A közölt adat az 1955. dec. 31-i állapotot tükrözi.)

2S Algyő (K), Ásotthalom (a volt Várostanya) (Sz), Balástya (a volt Felsőközpont (Sz), Bordány (a volt Kistemplomtanya) (K), Csengele (Sz), Csórva (a volt Ruzsajárás) (Sz), Deszk (T), Forráskút (K), Gyálarét (T), Kiskundorozsma (K), Kistelek (Cs), Kübekháza (T), Mórahalom (a volt Alsóközpont) (Sz), Ószentiván (T), Öttömös (K), Pusztamérges (K), Pusztaszer (Cs), Röszke (Sz), Sándor- falva (K), Szatymaz (Sz), Szőreg (T), Tápé (K), Újszentiván (T), Üllés (K). Zákányszék (a volt Lengyelkápolna) (Sz), Zsombó (K). Cs = A Csongrádi járásból csatolták át. K = 1950 előtt a Kiskundorozsmai járáshoz tartozott. SZ = 1950 előtt Szeged városához tartozott. T = 1950 előtt a Torontáli járáshoz tartozott.

27 Csongrád megye fontosabb adatai 1961, Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatósága, Szeged 1962.12. (A közölt adat az 1949. évi állapotot tükrözi.)

28 1949. évi népszámlálás 3. kötet, KSH É. n. 376.

278