Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Gilicze János –Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején (1699–1777)

az 1728-ban országgyűlési követként eltöltött ötvenhárom napra járó 79 forint 30 krajcárt.57 A főispánhoz Temesvárra, vagy a provinciális biztoshoz Debrecenbe utazó küldötteket útiköltség és napidíj illette meg. Az alkalmi írnokoknak papírt és pecsétviaszt biztosítottak és jutalmat fizettek.58 1734-ben a főispán egy pár 66 forintért vett lovat kapott honoráriumul.59

A domestica cassa első rendszeres bevételei a pipázóktól származtak. 1734-ben összeírták a dohányzókat és kötelezték őket évi 30 krajcár megfizetésére. A pipalis taxa beszedésével Návay Jánost — György alig húszéves fiát — bízták meg. A jutaléka minden 30 krajcár után hat krajcár volt. A nemfizetőket két forintra bírságolták, a községek bíráit 12 forint terhe mellett kötelezték Návay János rendelkezéseinek a betartására.60 Megbízatása később egyéb feladatokkal is párosult, s 1737-től már szolgabírói titulust viselt.

1735-ben állapított meg a közgyűlés éves fizetést a tisztségviselőknek :61

főispán 300 forint

adószedő és biztos 100 forint

Írnok 12 forint

vármegye katonája 48 forint

Csanád vármegye az 1730-as években felváltva Makón, Földeákon és Battonyán tartotta közgyűléseit. Az 1738/39. évi pestis idején egyszer Szegeden is üléseztek.62 Hivatalos írásokon a püspök pecsétjét használták, melynek lemásolásáért kilenc forintot fizettek.63 A résztvevők neveit vizsgálva az első generalis congregatio-k igen gyéren látogatottnak tűnnek.64 Ezen később úgy próbáltak segíteni, hogy a helységek bíráit is meghívták a vármegyegyűlésekre, s főleg sedriai terminus vagy beiktatás esetén a szomszédos vármegyékből is jöttek nemesek.65 így például Andrássy Zsigmond Csongrád megyei alispán, Jászay Mihály Arad megyei helyettes szolgabíró, Vankay Mihály uradalmi jegyző stb. Zaffiry Imre Csongrád megyei ügyész a Csanád megyei törvényszék ülésein vett részt, s ezért 3 arany díjazást kapott.66 A vármegyegyűlések — kivéve a beiktatást, vagy más ünnepélyes alkalmakat — a bevett szokásokhoz híven zajlottak le. Az elnök üdvözölte az egybegyűlteket, majd a helytartótanácsi leiratok ismertetése és megtárgyalása következett. Ezután belső ügyek kerültek napirendre: az adókivetés, a megrendült közbiztonság, az elcsatolt részek visszaszerzése és a katonai ügyek. Végül kisebb pénzügyek, személyiügyek, kifizetések zárták a néha több napig tartó generalis congregatio-t, amely főleg akkor nyúlt hosszabbra, ha törvényszéket is tartottak. 1736. augusztus 27/28-án hirdették ki és alkalmazták először a visszanyert pallosjogot. Barna Péter és Kopocsány János vádlottakat ítélte halálra a sedria, akik a Makó környéki utazókat rettegtették. Ettől az időponttól

67 CsamL kgy. jkv. 1731. április 7.

68 CsamL adószedői számadások 1731—1734. évek kiadásai.

68 CsamL kgy. jkv. 1734. 32. sz.

40 CsamL kgy jkv. 1734. október 29. 38. sz. Ezt még 1780-ban is szedték 507 megyei dohányos- 81 82 83 84

81 CsamL kgy. jkv. 1735. október 26. 57. sz.

82 Reizner i. újságcikk

83 CsamL kgy. jkv. 1734. június 18. 15. sz.

84 3—7 személy vett részt általában.

86 A községek bírái 1735. március 1-től.

88 CsamL kgy. jkv. 1737. július 29. 58. sz 1736. aug. 28. 48. sz.

24