Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között
gának meghallgatása után a Szentesi Nemzeti Bizottság döntött és határozat formájában javaslatot tett mind a képviselő-testület által választandó, mind pedig a főispán által kinevezendő tagokra. A képviselő-testület a Nemzeti Bizottság javaslatát elfogadta, így 1945. június 19-én a gondnokság képviselő-testületi tagjainak megválasztása megtörtént.19 1945. május elején a Nemzeti Bizottság tanügyi bizottság létesítését javasolta a városi képviselő-testületnek. Az új, hattagú bizottság feladata az iskolai tananyag, tantervek és a tanítás menetének megvizsgálása, célja a demokratikus szellemű oktatás biztosítása volt. A képviselő-testület a javaslatot elfogadta, annak ellenére — és ennek külön hangot is adtak, — hogy április 18-a óta már működött a Szegedi Tankerületi Főigazgatóság is, így a kérdés megoldása túllépte a képviselő- testület hatáskörét, viszont a Főigazgatóság Szegeden volt így működése a szentesi iskolákra még nem volt hatással. Ezért a testület a tanügyi bizottságot megalakította azzal a kiegészítéssel, hogy abba szakreferensként az iskolaigazgatókat is meghívták. A Bizottság a pártok és a szakszervezetek 2—2 tagjából állt, a tagokat azonban az egyes pártoknak kellett kijelölni. A pártok azonban nem tettek eleget a határozatnak. Időközben a VKM 1883/1945. sz. rendeletére hivatkozva a Szentesi Nemzeti Bizottság saját határozatával szervezte meg a bizottságot és erről értesítette is a polgármestert. A városi képviselő-testület tudomásul vette és elfogadta a Nemzeti Bizottság határozatát és a korábban elhatározott tanügyi bizottság megszervezésétől eltekintettek.20 Az állami elemi népiskolai gondnokság és a tanügyi bizottság felállításának módja is bizonyítja, hogy közigazgatási-önkormányzati testületek megszervezését követően még hosszú ideig a Nemzeti Bizottságot tekintette maga a képviselő-testület is, de egyéb állami szakigazgatási feladatokat ellátó intézmények is (iskolai igazgatóság, tankerületi felügyelőség) az új államhatalom helyi letéteményesének. A városi képviselő-testület maximálisan elismerte a Nemzeti Bizottság közigazgatási-önkormányzati ügyekbe való intézkedéseit, ezekhez alkalmazkodott. A képviselő-testületi bizottságok köre 1945. november 16-án a közellátásügyi bizottsággal egészült ki. A közellátási problémák megoldása érdekében november 12-én és 14-én pártközi értekezleteket tartottak és ezeken határozták el a bizottság felállítását, tagjai az egyes pártok és a szakszervezetek képviselői lettek, részben képviselő-testületi tagok. A képviselő-testület elismerte a bizottság szükségességét, tudomásul vette, hogy a jövőben a közellátási hivatal vezetője e bizottság elnöke lesz, részére havi rendes illetményt is megállapítottak. A képviselő-testület a bizottság feladatait is szabályozta: közellátási ügyekben intézkedési, javaslattételi és felügyeleti jogot kapott.21 Ugyancsak 1945. november 16-án került sor a városrendezési bizottság megalakítására. A bizottság létrehozását megelőzően a városi mérnöki hivatal az 1937: VI. te. alapján elkészítette Szentes város fejlesztési tervét. A terv elkészítése és vitára bocsátása kapcsán merült fel a városrendezési bizottság létrehozása. A képviselő-testület a javaslattal egyetértett. A létrehozott városrendezési bizottság elnöke a polgármester lett, tagjai a tisztviselők közül a város főjegyzője, főmérnöke, a városi tanács tagjai, nyolc képviselő-testületi tag a pártok és a szakszervezetek közül arányosan elosztva. A felsoroltakon kívül szaktanácsadóként 9 tagot hívtak be.22 A városrendezési bizottság feladatainak ellátását segítette, hogy 1945. december 18-án a 10.200/1945. O. E. K. rendelet alapján megalakult a helyi építési szaktanács. 19 Uo. SzNB iratai 455/1945. sz. és Szentes város kvp. jkv. 119/1945. kgy. sz. 90 Uo. 397/1945. sz. és Szentes város — kpv. jkv. 100 és 167/1945. kgy. sz. 21 CsmL (SZF) Szentes város kpv. jkv. 223/1945. kgy. sz. 22 Uo. 257/1945. kgy. sz. 250
