Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
III. A JÁRÁSBÍRÓSÁG MUNKÁJÁNAK MEGINDULÁSA Szentesen a járásbíróság a felszabadulás után az itthon maradt tisztviselőkkel már október 13-án megkezdte munkáját, bár a tisztviseló'i kar nagyobb százaléka ebbó'l a hivatalból is elmenekült. A háború zajának az elcsitulásával azonban az elmenekült járásbírósági alkalmazottak kezdtek visszaszivárogni. A megye főispánja a bíróság munkájának zavartalansága érdekében 1946 májusában a 296/1946. számú átiratában arra kérte a Nemzeti Bizottságot, hogy a hivatali székhelyüket átmenetileg elhagyásra kényszerült igazságügyi alkalmazottakat szolgálatba lehessen állítani. A bizottság ez ügyben oly módon határozott, hogy engedélyezi a járásbírók szolgálatba lépését, hivataluk ellátását. Személyükre vonatkozóan ugyan a bizottság javaslatot nem tett, abból a meggondolásból, mivel a B-lista törvény az igazságügyi tisztviselőkre, alkalmazottakra is kiterjedően rendelkezett. Ellenben felkérte a bírákat, hogy hivatali működésüket mielőbb kezdjék meg, mert munkájukra igen nagy szükség van.92 93 94 95 A munkába állított járásbírók a régi rend szakképzett jogászai voltak, s természetszerűen ebből adódóan a múlt szelleme éreztette hatását a különböző ügyek döntésénél, az ítéletek hozatalában. Éppen ezt kifogásolta a szentesi FÉKOSZ csoportja 1948 nyarán a Nemzeti Bizottságnak benyújtott beadványában, melyben kérte, hogy a bizottság vizsgálja felül a járásbíróság bíráinak döntéseit, valamint az ügyvédek jogszolgáltatásait. Gyenes Péter indítványára a Nemzeti Bizottság tagjaiból háromtagú bizottságot alakítottak: Gyenes Péter, Nemes Lajos és Székely Antal személyében, melynek feladata volt a panaszok felvétele és a további teendők meghatározása.96 A fenti intézkedés egyértelműen igazolja a Nemzeti Bizottság azon törekvését, hogy az igazságszolgáltatást is értelemszerűen az új idők szellemének vetette alá, illetve felügyeletével a népi demokrácia jogi érdekeinek megfelelő irányba igyekezett terelni. A Nemzeti Bizottság 1948. augusztus 30-i megbeszélésén a bíróság munkájának értékelése ismételten napirendre került. Végső Sándor, a bizottság elnöke ismertette, hogy a járásbíróság munkájára sok panasz érkezik a Nemzeti Bizottsághoz. Ennek okát Végső abban jelölte meg, hogy egyes bírókat nyugdíjaztak, vagy áthelyeztek, helyettük viszont másokat nem neveztek ki, s így a munkaerőhiány miatt az ügyintézés lelassult. „Javaslom felirattal forduljunk — hangzik Végső indítványa — az igazságügyminiszterhez, miszerint a bírói létszám mielőbb legyen kiegészítve, mert így a munka felgyülemlik és az igen sok hátralékkal a későbben kiegészített létszám sem tud megbirkózni.” A Nemzeti Bizottság azt is megállapította, hogy a városban az utóbbi időben sok peres eljárás indult a munkabér differenciákból kifolyólag, mely perek éppen a bíróhiány miatt nem fejeződtek be, annak ellenére, hogy az ügyeket már fél éve megindították. A bizottság arra kérte az igazságügyminisztert, hogy Szentesen az illetékes járásbíróság bírói karát egészítse ki a gyorsabb igazságszolgáltatás érdekében. A feliratnak meglett az eredménye, az igazságügyminiszter értesítette a Nemzeti Bizottságot, három bírói állás pályázatának meghirdetésével a hiány betöltésére az intézkedést megtette.97 A pályázatok meghirdetésével Szentesen a járásbíró92 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 174/1946. sz. 93 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 187/1946. sz. 94 Magyar Alföld, 1946. július 19. sz. 95 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 162/1946. sz. 96 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 180/1948. sz. 97 CsmL SzF Igazságügyi Minisztérium 23 734/1948. sz. irata 97 CsmL SzF Igazságügyi Minisztérium 23 734/1948. sz. irata 237
