Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között

mával mindössze 123 szavazatot kapott, és ez a párt is a régi számarányban képviseltesse magát a közigazgatásban.67

Szentesen az 1947-es választásokon az alábbi kilenc párt vett részt, a következő szavazati eredményekkel:

Pártok neve A szavazatok száma és százaléka

1. Magyar Kommunista Párt

5 713

29.54%

2. Szociáldemokrata Párt

2 141

11,07%

3. Független Kisgazdapárt

2 937

15,19%

4. Nemzeti Parasztpárt

674

3,48%

5. Demokrata Néppárt

48

0,25%

6. Magyar Függetlenségi Párt

7 367

38,10%

7. Magyar Radikális Párt

276

1,43%

8. Független Magyar Demokrata Párt

57

0,29%

9. Polgári Demokrata Párt

12363

0,65%

Összesen:

19 336

100,00%

A szavazatok számadataiból egyértelműen kitűnik, hogy Szentesen a koalíciós pártok közül a Kommunista Párt kapta a legtöbb szavazatot 29,54%-os aránnyal. A koalíciós pártokra (MSZP, MSZDP, FKGP, NPP) együttesen 11 465 szavazatot adtak el, a szavazatok 59,28 %-a esett rájuk. A koalíción belül szembetűnő a kisgazdapárt szavazati arányának nagymérvű visszaesése. Az 1945-ös választásokhoz viszonyítva 8029 szavazatot veszített. Ez Szentesen is — mint országosan — azzal hozható összefüggésbe, hogy a választási hadjáratok során az ellenpropaganda főleg ez ellen a párt ellen irányult, nehogy a 45-ös választási eredmények megismétlődjenek.

A koalíción kívüli ellenzéki pártokra viszont nem szenteltek kellő figyelmet, és így állhatott elő az a helyzet, hogy ezek a pártok megszerezték a szavazatok 40,72 %- át, 7871-en szavaztak rájuk. A legtöbb szavazatot — mint az a táblázaton is látható — a koalíción kívüli Magyar Függetlenségi Párt — a Pfeiffer-párt kapta. Ez pedig azt jelentette, hogy az ellenzéki politikai erők Szentesen is jelentősek voltak, abban a városban ahol az agrárszocialista mozgalmak a kubikosság révén nagy hagyományoknak örvendtek, ahol a Florthy-korszakban a baloldal olyan szervezett volt. Ennek a pártnak a választási sikere viszont korántsem jelentette azt, hogy a baloldali politikai erők Szentesen hátrányos helyzetbe kerültek, és akadályoztatva lettek volna a népi demokratikus rendszer kibontakoztatásában.

A szavazás eredményének közreadása jelen esetünkben a pártoknak a város közigazgazgatáti munkájában való további részvétel és a koalíción belüli he yzete szempontjából lényeges. Hiszen a fentiekben láthatjuk, hogy a Nemzeti Bizottság a Polgári Demokrata Párt törvényhatósági tagjainak számszerű csökkentését a választás eredménytelenségével indokolta, amely természetes, hogy a nevezett párt politikai életképtelenségét is mutatta.

A Polgári Demokrata Párt szentesi szervezete körül folyó vita lezárására 1948 szeptemberében került sor, amikor a Nemzeti Bizottság megállapította, hogy a párt szervezeti életet nem fejt ki, tagjainak száma pedig elenyészően kevés. Közben a Polgári Demokrata Párt egyesült a Radikális Párttal, így tehát elvesztette jogát a koalíciós pártokkal való együttműködésre. A Nemzeti Bizottság arra kérte a város

n CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 150/1947. sz.

68 Szentesi Újság, 1947. szeptember 4. sz. — A választásról lásd Dr. Szabó István: Szentes a felszabadulás után 1945—1948. = Fejezetek Szentes forradalmi múltjából I. m. 246.

230