Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
ják, hogy ténykedésük milyen hatáskörben merülhet ki. Ennek az állapotnak a felszámolására a megye Nemzeti Bizottsága határozatilag megbízta az elnökséget és a titkárt, hogy egységes ügyrendet dolgozzanak ki a vidéki nemzeti bizottságok számára.49 A VÁROS KÖZIGAZGATÁSÁNAK TOVÁBBI MUNKÁJA, A B-listázások megkezdése A Nemzeti Bizottságok jogállásának kérdése 1946 nyarán ismét felvetődött. A kormány jobbszárnya mindenképpen szűkíteni akarta a nemzeti bizottságok állam- hatalmi működésének jogkörét, felhasználva azt a tényt, hogy egyes nemzeti bizottságok intézkedései többször keresztezték a minisztériumok intézkedéseit, s nem tudták alárendelni a helyi érdeket az országos érdeknek. A Kommunista Párt viszont továbbra is szükségesnek tartotta a nemzeti bizottságok ellenőrző funkciójának elmélyítését, mindaddig amíg végbe nem megy az államigazgatás teljes demokratizálása.50 * Szentesen a Nemzeti Bizottság továbbra is nagy befolyást gyakorolt a város köz- igazgatási életére, melyet az alábbi eljárások is hitelt érdemlően igazolnak. A polgár- mester 646/1946. számú átiratában azzal a kéréssel fordult a Nemzeti Bizottsághoz, hogy a Közélelmezési Hivatal vezetésével Hargitai Andort bízza meg, Szőke Ferenc kérte a bizottság tagjait, járuljanak hozzá a kinevezéshez. A döntések hozatalánál, megszavazásánál természetesen a bizottságon belül a vélemények nem minden esetben voltak azonosak, esetenként eltértek. Erre vall Miklós József bizottsági tag véleménye is, ő ui. kijelentette, hogy a Hargitai- és a hozzá hasonló ügynek az elintézése nem a Nemzeti Bizottság feladata. Szőke Ferenc viszont rámutatott, hogy „a nemzeti bizottság politikai téren mintegy ellenőrző szerepet gyakorol és ezért igen is szükség van a véleményére, illetve a javaslatára.” Vecseri Bálint pedig kifejtette, hogy „a nemzeti bizottság nem közigazgatási szerv, hanem politikai tényező és mint ilyennek jogában áll ellenőrizni egyes közigazgatási tisztviselők politikai múltját és tevékenységét.” E megfontolt politikai érvelések hatására a bizottság úgy döntött, hogy a nevezett tisztiviselő szolgálatba állítása ellen nem emel politikai kifogást.61 A Hargitai-ügy lezárása után a megye főispánja kereste fel átiratával a Nemzeti Bizottságot, hogy Sebők Rókus Szentes város postafőnökévé való kinevezéséhez adja meg az engedélyt. A bizottság az ügy hosszan tartó vitája után akként határozott, hogy nem javasolja Sebőköt a postahivatal vezetésének betöltésére. Források hiányában nem áll módunkban a kinevezés mellőzésének az indokát közölni. Az üresen álló állást dr. Rabóczki Árpád is megpályázta. Ellene 1919-ben viselt dolgai miatt merült fel kifogás, azonban a szovjet hadsereg bevonulásakor mint egyedüli tisztviselő öt altiszttel a postán maradt. Ő indította és szervezte meg a postahivatal munkáját, a távbeszélő hálózatot szinte a semmiből teremtette újjá, illetve helyezte üzembe, így a felszabadított vidéki városok közül Szentes volt az első, ahol a távbeszélő forgalom megindult. E munkájáért a Nemzeti Bizottság elismerését fejezte ki, s egyben igazolta, hogy dr. Rabóczki Árpád ellen politikai szempontból nem emel kifogást,52 így az állást elfoglalhatta. 49 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 138/1946. sz. 50 Dr. Czizmadia Andor: I. m. 81 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 112/1946. sz. 89 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 112/1946. sz. 226
