Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
Hangot ad annak, hogy az igazolási rendeletet szigorítani kellene. A debreceni és a szegedi Nemzeti Bizottsága a szóban forgó rendelkezéseket oly módon egészítette ki, hogy azokat az elemeket, akiket magatartásuk miatt nem kell ugyan népbíróság elé utalni, de a demokratikus közigazgatásban nem kívánatosak, „nem igazoltnak” nyílvánítják.34 Szentesen a városi tisztviselők igazoltatása a Kommunista Párt megállapítása szerint nem kellő eréllyel folyt, az oda nem való közalkalmazottakat nem távolították el. Erre fel a párt a közigazgatás ellenőrzésére egy tagját kirendelte a városházára. Ez indította a Szellemi munkások Szakszervezetét is, hogy felülvizsgálja a városi tisztviselők igazoltatási eljárását, s e célra egy külön „felülvizsgáló bizottságot” hozott létre 1945 márciusában. 1945. március 4-én maguk az Igazoló Bizottságok kérték a város Nemzeti Bizottságát, hogy a szegedi Nemzeti Bizottsághoz hasonlóan hozzon határozatot az igazoltatási eljárás módosításáról. A kérelemnek eleget téve a szentesi Nemzeti Bizottság a március 5-i ülésén önhatalmúlag módosította a kormány igazoltatási rendeletének a végrehajtását, vagyis megszigorította azt. Megvonta a képviseleti tagtól és a hivatali küldöttől a szavazati jogot, a határozatában pedig kimondta, hogy minden igazoltatási eljárást felülvizsgálhat.35 Ebben az ügyben további érdemi tárgyalásra a március 16-án megtartott ülésen került sor, ahol a bizottság elnökének a javaslatára az igazoltatási eljárással kapcsolatosan a következő határozat született: „Az igazoló bizottságok utasítandók miszerint a határozatnak az igazolási eljáráson átesett személy részére való kiadásával egyidejűleg közöljék vele azt, hogy állását mindaddig nem foglalhatja el, amíg a nemzeti bizottság a határozatot felül nem vizsgálta. Valamennyi közhivatal egyszersmind határozattal értesítendő, hogy azon tisztviselőik, akik az igazolási eljáráson még keresztül nem estek, a hivatalba be nem járhatnak, hogy munkahelyüket el nem foglalhatják, de még beszélgetés céljából sem tartózkodhatnak ott. A nemzeti bizottsághoz ugyanis sok bejelentés érkezett, mely szerint a még le nem igazolt tisztviselők bejárnak a hivatalba. „A határozat végrehajtásáért a hivatalok vezetői személyükben felelősek.” A kormány leiratban kérte a Nemzeti Bizottságot határozatának a visszavonására, mire az feliratot küldött az Ideiglenes Kormány elnökének „Válaszolva a f. hó 5-én kelt miniszterelnöki átiratára, melyben a szegedi nemzeti bizottság által hozott módosító határozatot jogtalannak jelenti ki, s annak visszavonását rendeli el. Ezen miniszterelnöki rendelkezést a szentesi nemzeti bizottság is tudomásul veszi, azonban kéri a miniszterelnök urat, hogy vegye alapos átvizsgálás alá a 15/1945. ME számú rendeletet, főként ennek a 19. §-ában foglaltakat, mely valóban hiányos. Ezen oknál fogva Szeged, Szentes és egyéb vidéki városok nemzeti bizottságainak módosító határozatai teljesen reálisak, és a tárgyalásokkal foglalkozó igazoló bizottságok azt szükségesnek tartják. A Nemzeti bizottságok és az igazoló bizottságok a Függetlenségi Frontban tömörített pártok küldöttei. Éppen úgy mint a Nemzetgyűlés volt annak idején. Az megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, mely a nemzetgyűlési képviselő- testületnek tett fogadalmat. A nemzeti bizottságok, melyek jórészt a nemzetgyűlési képviselőkből állnak, nem jogtalanul hozták az említett módosításokat ...”36 A szentesi Nemzeti Bizottság az igazoltatási eljárásokat továbbra sem tartotta kielégítőnek, ezért április 10-én azzal fordult a belügyminiszterhez, hogy a kormány még jobban szigorítsa meg az igazoltatásokat. Még az sem lehessen köztisztviselő, aki 34 Uo. 84 Uo. 86 Csongrád megye felszabadulása... 345. 222
