Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után

tási szervekkel az egyes minisztériumok irányítása alatt a kormány közvetlenebbül rendelkezhetett, mint a helyi önkormányzati testületekkel. Az 1870-es évek elejétől a bíráskodásnak a közigazgatástól való különválasztásával (1869. évi 4. törvénycikk) valójában már megindult a közigazgatás specializálódásának a folyamata, a kormány befolyásának a növekedése. Ez a későbbi években méginkább előtérbe került. A me- megyei önkormányzat tartalmi köre az állami befolyás erősödésével fokozatosan szűkebbé vált.114

Az újraszervezés és a tevékenység itt tárgyalt eseményei, összetevői azt bizonyítják, hogy a polgári liberális önkormányzati elvnek már a kiegyezés utáni legelső esztendőkben is csak egy korlátozott megvalósítására kerülhetett sor Csanád megyében az akkori ország egyik legkisebb megyei törvényhatóságában.

1. SZ. FÜGGELÉK

A Csanád megyei központi igazgatási és igazságszolgáltatási

SZERVEZET TISZTIKARA 1867-BEN 115

első alispán

másodalispán

főjegyző

első aljegyző

másod aljegy ző

tiszti főügyész

alügyész

főszámvevő

alszámvevő

pénztárnok

levéltáros

kiadó

iktató (közigazgatási) iktató (törvénykezési) írnokok

Sántha Sándor Bánffy József Szilvássy István Szentiványi Sándor ülés Etele Baross Sándor Farkas Mihály ifj. Bánffy József Pethes Antal Vaszil Ferenc Gyöngyösy János Nagy Benjámin Kiss Péter Borza Béla Bittó Ferenc Gibba György Kossuth Béla Seöres Kálmán Molnár Imre Pfadler Vilmos Pfiffner Károly Posonyi Géza Faragó József Babitzky György Ember Gyula Barczán Imre Meskó János Ottinger Antal

díjnokok

főorvos

seborvos

114 Csizmadia Andor: Id. mű 153—154. old. 187. old.

*» CsmL Biz. 16/1867—59/1867. jkv.

199