Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
közcélokra fordítását. E radikális reformok azonban elfogadhatatlanok voltak az uralkodó körök részére.40 Egyesületek, közművelődés A kiegyezést követő gazdasági fellendülés és szabadabb légkör hatására Csanád megyében is sorra alakultak a népművelődési körök, olvasókörök. Ezek alapszabályaik szerint kulturális jellegű tömörülések voltak. A művelődés lehetőségeinek biztosítását nagy jelentőségűnek tartva hirdettek programot. Ennek néhány példáját sorakoztatjuk fel a Csanád megyei Bizottmány irataiból. A „Makói Olvasókör” alapszabályában a közjóiét előmozdítása a nemzeti demokrácia alapján, a hazai irodalom pártolása, az erkölcsiség, értelem fejlesztése, a haza múltjának és jelenének megismerése szerepelt. Közművelődési témakörökben felolvasásokat tartottak. Könyveket, folyóiratokat bocsátottak tagjaik rendelkezésére. Rendezvényeiken „minden becsületes nem tag” is részt vehetett. A kör tagjai olyan egyének lehettek, akik „a haza és népboldogítás bármily terén maguknak érdemeket szereztek”.41 A „Nagylaki Polgári Olvasókör” 1868-ban alakult. A könyvek olvasása által a társas életet és a közművelődést kívánta fejleszteni. Tagja lehetett minden 18 éven felüli becsületes férfi. A kör erkölcsi testületnek tartotta magát. A „Nagylaki Olvasó Egylet” 1868-ban nemzetiségi és valláskülönbség nélkül fogadta a lakosokat tagjai sorába. Könyveket, folyóiratokat a magyar és a különböző nemzetiségű (román, szlovák) tagok számaránya szerint vásároltak.42 Földvár pusztán is alakult olvasó és társalgó egylet (1870) a társas élet és közművelődés fejlesztésére. Reformátuskovácsházán a „Népmívelődési Kör” tagjai már népművelési feladatokat is vállaltak a körön kívül. Ugyanis alapszabályukba foglalták a külső tagok meghívását rendezvényeikre.43 A Makói Első Kisdedóvó Egylet 1869. április 24-től működött. Legfontosabb feladatuknak a gyermekek testi, lelki erejének fejlesztését tartották játékszerű foglalkoztatás által, továbbá az iskolára való felkészítést. Egy olyan kisdedóvoda felállítása volt a céljuk, ahol a felekezeti színezet teljes kizárásával folyik a gyermekek nevelése.44 A bizottmányi jegyzőkönyvek szerint az Alföld más részeiről ismert demokrata körök nem működtek a megyében. A törvényesen fennálló alkotmánynak az alkotmányos alap mellőzésével való megváltoztatása eleve nem szerepelhetett az egyletek alapszabályában. A Budapesten megalakult Demokrata Kör működésének betiltása után a Belügyminisztérium a megyéktől a vidéken is hasonló alapszabállyal működő demokrata körök betiltását kérte.45 1868-ban Bába Imre szegedi nyomdatulajdonos Makón könyvkereskedéssel egybekötött fióknyomda létesítésére kért engedélyt. A megyei bizottmány támogató- lag terjesztette fel a kérelmet, de a belügyminiszter óvadék letétele nélkül nem engedélyezte a nyomda felállítását. 40 CsmL Biz.ir. 1054/1871. Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849—1918). Bp, 1975. 52—53. old. Regős János: Adatok a népiskolai törvény 1868—1871 közötti történetéhez. Magyar Pedagógia, 1971/1—2.148—158. old. 41 CsmL Biz. ir. 1751/1868. 42 CsmL Biz. ir. 1087/1868., 1358/1868. 43 CsmL Biz. ir. 2177/1868. CsmL Csanád vármegye és Csanád-Arad-Torontál k. e. e. vármegye egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye 35/1870. számú irat. 44 CmsL Biz. ir. 1668/1869. 45 CsmL Biz. ir. 1039/1868. 180
