Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után

hivatal által elintézett ügyeket és a bizottmányi üléseken tárgyalt ügyeket, folyamatos sorszámozással ellátva. Mind az alispáni hivatal által elintézett iratokon, mind a bizottmányi üléseken tárgyaltakon a beadványi iktatószámok és a bizottmányi jegyzőkönyvi számok is fel vannak tüntetve. 1868—1871-ig így az alispáni és bizottmányi iratok egy iratsorozatban találhatók.

Az ügyintézésben bekövetkezett változások - éspedig az a körülmény, hogy az ügyek nagyobb részét alispáni ügykezelésben, a számban kisebb, bizottmányi döntést igénylő ügyeket a közgyűléseken intézték-lehetővé tették, hogy a közgyűlések rendjén is változtassanak. Ezért 1869. november 2-től már a negyedévenkénti üléseket is elegendőnek tartották.28 Arra vonatkozóan nem található határozott álláspont, hogy milyen természetű és fontosságú ügyeket kellett kifejezetten a bizottmánynak tárgyalni, illetve határozatot hozni. A megyei bizottmány jegyzőkönyveiből tűnik ki, hogy milyen ügyekben határozott a közigazgatási feladatok ellátása során:

— Megyei önkormányzattal és a központi igazgatással kapcsolatos intézkedések.

— Tisztviselők személyzeti ügyei.

— Községi igazgatás (községek feletti felügyelet gyakorlása).

— Pénzügyek (kölcsönvételek, vagyonkezelés, költségvetés megállapítása, zárszámadások vizsgálata), adóügyek, alapítványok.

— Iparigazgatás és a kereskedelem ellenőrzése.

— Oktatásügy, egyesületek (a törvény rendelkezéseinek végrehajtására intézkedések hozatala).

— Egészségügy, gyógyszertárak, szegényellátás, ínségügy.

— Útügy, közlekedés, postaügy, közmunkaügy.

— Közbiztonság, útlevélügyek, fegyvertartás.

— Katonaállítás, hadigondozás.

1868. március 3-án a bizottmány határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy milyen ügyek tartoznak még a közgyűlés hatáskörébe;

— Katonai váltságdíj tekintetében intézkedések és határozatok.

— Másodfolyamodású érdemleges határozatok.

— Az adónak végrehajtás útján történő behajtására hozott határozatok. (Részletezést nem nyújt a határozat.)29

Az első alispánhoz tartozott az irányítás a közigazgatás csaknem minden területén, egyben ő volt a megyei polgári törvényszék elnöke is. A másodalispánhoz tartozott a közbiztonság. A büntető- és a telektörvényszék elnöke volt.

A községekben a kormányrendeletek, törvények és megyei határozatok végrehajtása, a megyei felügyelet az alispán útján a járási szolgabírókon keresztül valósult meg. A szolgabíróság intézkedett járása területén a polgári perekben, örökösödési ügyekben, kihágások esetén, közbiztonsági, iparfelügyeleti ügyekben stb. A szolgabírók jelentésekben számoltak be működésükről a megyei bizottmánynak.

A közigazgatás ügyeinek „szabatos intézésére” a régi megyei gyakorlat szerint állandó küldöttségeket alakítottak, illetve alakítottak újjá. A Kórházi Küldöttség a megyei kórház ügyeit intézte, a kórházi pénzalapot kezelte. 1866-ban elnöke a másodalispán volt. 1867-től az első alispán elnökölt.

A Gazdászati Küldöttség a megye pénzügyi és gazdasági kérdéseiben tanácsadói és véleményezési joggal rendelkezett, az első alispán elnöklete alatt. Feladatkörébe

28 CsmL Biz. 125/1870. jkv. Csanád megye levéltára 1710—1950. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged. 1984. 79—80. old.

CsmL Biz. 721/1868. jkv.

177