Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

legényeket a csendbiztos fogadta fel, neki vakon engedelmeskednek, kihágás, mulasztás, félelmet tanúsító viselkedés az elbocsátást vonja maga után. Ha a csendbiztos elrendeli, akár a negyedik megyébe is kötelesek elmenni. A csendbiztosok a járási szolgabíró alá vannak rendelve. Ismerősek a vidéken, a bűnözőket is ismerik, kapcsolataikat is. Minthogy a vidéken 1858-ban a csendőrség magában véve dicséretes működése mellett is a megszaporodott tolvajlások s rablások meggátlására a volt cs. kir. megyei hatóság kénytelen volt az illető községek s birtokosok kérésére és költségére a csendbiztosok és csendlegények felállítását elrendelni; a gonosz tettek száma leapadt. Csörgeő úgy gondolta, a közbiztonság akkor romlik meg, ha nincs ügyes csendbiztos, kevés a legények száma, a fegyverzet nem kielégítő, s mindenekelőtt kevés a fizetés.297 298 299 300 301 302 303 * * * 307

A közbiztonság netáni veszélyeztetésének elhárítására s megakadályozására a megyei pandúrok mellett 10 főből álló csendőrségi személyzet közreműködését elégnek tartotta a megyében. Azt azonban feltételként kötötte ki Csörgeő, hogy a megyei kormányzó rendelkezése alá tartozzanak.308

1862. októberben azt jelentette a makói szolgabíró, hogy a közbiztonság kezd aggasztóbbá válni. Javasolta, kérjék a cs. kir. hivatalnokok kivételét a katonai bíróság hatásköre alól, mert a mostani közigazgatási közegek komoly célja és feladata a kormánnyal való kibékülése elősegítése, így tehát méltán elvárhatják, hogy a cs. kir. hivatalnokok visszaéléseinek megtorlását a megyékre bízzák.309

Nem volt zavarmentes a katonai hatóságokkal való együttműködés ebben az időszakban sem. Makón polgári személyek és 2 ulánus katona összeütközése miatt a kapitányi katonát szállásolt be a vétlen polgárokhoz; Csörgeő tiltakozott az önbíráskodás miatt.310

1863-ra már megromlott a közbiztonság, ezért Nagylakon ideiglenes csendőrségi helyparancsnokságot helyeztek el, s a Makó—Szeged—Nagylak—Arad útvonalon csendőri őrjáratot rendelt el Csörgeő.311 Említettük, hogy a csendbiztosok ellen is több vizsgálat folyt. Egy valószínű összeesküvésbe még a makói csendbiztos is belekeveredett. Vaszil Ferenc és Wolnhoffer Gyula ügyét, mely szerint az ország felforgatását célzó titkos Comitéval álltak kapcsolatban, a budai cs. kir. katonai bírósághoz tették át.312 Egy másik ügybe 2 makói nő, Gyapai Emma és Woshitz Henriette keveredett bele, náluk 48 Kossuth bankót és 3 forradalmi iratot találtak, az ő ügyük is a katonai hatóságokhoz került.313

297 Uo. 561/1862. sz.

298 Csm. f. htó. 765/1862. ein. sz.

299 Uo. 1354/1862. ein. sz.

300 Csm. al. 981/1863. sz.

301 Uo. 4765/1864. sz.

302 Csm. f. htó. 105/1861. ein. sz.

303 Uo. 259/1862. ein. sz.

301 Uo. 566/1862. ein. sz.

303 Uo. 598, 611/1862. ein. sz.

206 Uo. 629/1862. ein. sz.

307 Uo. 785/1862. ein. sz.

308 Uo. 809/1862. ein. sz.

309 Uo. 816/1862. ein. sz.

310 Uo. 925/1862. ein. sz.

311 Uo. 13/1863. ein. sz.

312 Uo. 65/1863. ein. sz.

313 Uo. 184/1864. ein. biz. sz.

163