Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
Január 8-án tárgyalta a bizottmány Majláth György leiratát a Szerb Vajdaság és Temesi bánság Magyarországhoz kapcsolásáról.109 Csanád megye Torontál, Krassó, Temes, Bács megyének üdvözlő átiratot küldött ez alkalommal, egyszersmind kérte, hogy azon megyék is emeljék fel szavukat a Partium visszacsatolása érdekében.110 A Rajacicnak adott ígéretet egyelőre szó nélkül hagyták. Varasd megye január 28-án kelt, horvát nyelvű átiratát február 5-én tárgyalta a bizottmány. Varasd megye örömét nyilvánította azért, mert ott is lehetővé vált az alkotmányos élet megindítása, s jelezte, azt kívánják elérni, hogy az országgyűlésen az uralkodót mint Magyar-, Horvát-, Dalmát- és Tótországok királyát koronázzák meg. Csanád megye örömmel vette tudomásul az átiratot, „mint a magyar megyék felé nyújtott testvéri jobbot”, s kérte Varasd megyét, továbbra is őrizzék meg testvéri érzésüket a magyarok iránt.111 Varasd megyének erre a körlevelére válaszul Sokcevic bán sérelmes leiratot intézett a megye főispánjához; Csanád megye is felemelte szavát ez ellen az intézkedés ellen márciusi bizottmányi ülésén.112 Verőce megye horvát nyelvű átiratát viszont visszautasította a megye, mivel Verőce megye az uralkodóhoz fordult Horvát-, Tót- és Dalmátországok újraegyesítése ügyében; Csanád megye viszont a három társország Magyarországgal való egyesítését kívánta, s a döntést az országgyűléstől várta, a magyarországi megyék nagy többségéhez hasonlóan.113 Egyetértéssel vette tudomásul a bizottmány Közép-Szolnok megye átiratát, amelyben Erdély Magyarországgal való egyesítését s az országgyűlésre való meghívását követelte.114 Válasz nélkül hagyta Csanád megye Verőce megye újabb átiratát, amelyben Horvátország függetlenségét és régi állapotába való visszahelyezését, valamint Magyar- országon a nemzetiségek egyenjogúsítását követelte.115 Szintén nem támogatta Csanád megye Zágráb megye kérését, melyben a szerb nemzetiségi gyűlés megtartásának pártolását kérték.116 Pozsega megyétől két átirat is érkezett. Az elsőben azt a követelésüket közölték, hogy Horváthország ne mint kapcsolt rész, hanem mint társország szerepeljen, s ne csak választott megyei követei által képviseltethesse magát az országgyűlésen, hanem mint ország.117 A másik átiratban kijelentették, hogy a birodalmi gyűlésről egyelőre tudni sem akarnak, s követet sem küldenek.118 Csanád megye válaszként kifejtette, ha Magyarország területi épségének megsértését nem kívánják, támogatja kérésüket, hogy nemzetiségi jogaik s helyi önállóságuk érvényesüljön. Csanád megye egyébként a birodalmi gyűlést nemcsak egyelőre, hanem egyáltalán nem ismeri el, abban részt venni nem fog. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS, AZ ORSZÁG TERÜLETI EGYSÉGÉNEK KÖVETELÉSE Szabad Gy. im. 203—205. old. 110 Csm. Biz. 30/1861. jkv. sz. 111 Uo. 80/1861. jkv. sz. Az átirat fogadtatásáraid. Szabad Gy. im. 398—400. old. “a Csm. Biz. 215/1861. jkv. sz. ld. még Szabad Gy. im. 399. old. 113 Csm. Biz. 252/1861. jkv. sz. Szabad Gy. im. 400 old. u* Csm. Biz. 436/1861. jkv. sz. Az ország területi egysége helyreállítását szinte kivétel nélkül követelték a megyék; több megye állásfoglalását idézi Szabad Gy. im. 202—205. old. 115 Csm. Biz. 450/1861. jkv. sz. ld. még Szabad Gy. im. 400—402. old. “‘Uo. 453/1861. jkv. sz. “T Uo. 703/1861. jkv. sz. “»Uo. 704/1861. jkv. sz» 144
