Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849–1854)

megyei tisztikar kérdésének. Ez érthető is, hisz most módja nyílt rá, hogy félreállítsa mindazokat, kik nem nyerték el tetszését, s kikkel már korábban is összeütközésbe került. Pályázókban nem volt hiány. Május—június folyamán összesen 34-en folyamodtak állásért a megyefőnökhöz. Ebből a négy fő- és négy alszolgabírói hivatalra — melynél a hármas jelölésnek leginkább lett volna jelentősége — összesen 22-en tartottak igényt. A fennmaradó 12 pályázó a levéltárnoki, számvevői, mérnöki, főorvosi, élelmezési biztosi és csendbiztosi állásokat vette célba. Jobbára olyanok, akik ezeket a tisztségeket eddig is betöltötték. Annak ellenére, hogy a nyolc szolgabírói állásra megközelítőleg elegendő számú pályázat futott be, a hármas jelölés itt sem volt kivitelezhető. Elsősorban azért nem,mert a megyefőnök a pályázatok felülbírálása során mindössze 12 pályázó személyét tartotta alkalmasnak a kerületi főispán elé terjesztésre ill. ajánlásra. Különböző okokra hivatkozva 10 személyt nem vett fel az ajánlottak listájára. Az alkalmasnak talált pályázók közül a négy főszolgabírói állásra 1—1 jelöltet állított, az alszolgabírói állásokra pedig 2—2-t, megjegyezve, hogy „alkalmas egyének hiányában hármas jelölést nem tehettem.” Mivel igen nagy volt a pályázó, de általa kihagyott személyek száma, szükségesnek látta a mellőzések okáról a kerületi főispánt tájékoztatni. A sort Basa János szentesi főkapitánnyal kezdte, kit azért nem ajánlott, mert „... a forradalom alatt mint önkénytes szolgálván, a forradalmi kormánytól megsebesíttetése jutalmául nyugdíjt húzott, így politicai téren bizalomra nem méltathatót, de különben is mint csekély képességűt” a szolgabírói hivatalra alkalmatlannak tartja. (Megjegyzendő, hogy Basa János mint szentesi kapitány korábban összeütközésbe került a megyefőnökkel. Az csak ráadás, hogy édes testvére a Bonyhády által gyűlölt Basa József Szentes járási főszolgabírónak.) Basa Jánoson kívül további két pályázót — Vidovich Antalt és Kovács Ágostont — mellőzött azzal az indokkal, hogy a forradalom alatt honvédként szolgáltak. A funkcióban lévők közül lehagyta a jelöltek listájáról Őrlősy Ferenc vásárhelyi főszolgabírót „... szűk ismeretei, hanyagsága, továbbá elkövetett, s innen fel is jelentett hivatali visszaélései, s ekként méltatlan és alkalmatlan volta” miatt. Madaras József szentesi alszolgabírót „részegeskedő, garázda természeténél” fogva tartotta hivatalra alkalmatlannak. Nagy József vásárhelyi alszolgabírót szintén hivatali visszaélései miatt mellőzte. További négy pályázó — Bonyhády jelentése szerint — önként visszalépett a jelöléstől. Az előzményeket ismerve, szinte természetes, hogy Basa József szentesi főszolgabíró sem szerepelt a hivatalra ajánlottak között. Ő ugyan nem is

pályázott, Bonyhády mégis szükségesnek tartotta mellőzését megindokolni:

.....nem

f

olyamodván, hihető, hogy tovább hivatalt viselni nem is akar, s folyamodás nélkül valakit mintegy feltolni a magas kormánynak tekintélyét sértené, s annak nézeteivel ellenkeznék.”97

A mellőzöttek felsorolása után rátért az általa első helyen ajánlott személyek bemutatására, kik mind olyanok, akiknek „erkölcsisége, politikai élete, hivatali képessége, jó akarata és buzgósága felöl teljesen meggyőződve vagyok, s kiktől a közszolgálat érdekében ezen tulajdonok folytán a legszebb sikert várni lehet.” Ezek járásonként a következők:

Szegedi járás

Főszolgabíró Schmidt Ádám 32 éves jogi tanulmányokat folytatott. A szabadságharc előtt a volt Magyar Kir. Udvari Kamaránál gyakornokoskodott majd. több éven át gróf Károlyi Lajos uradalmaiban számvevőként dolgozott Utóbb Csongrád megye főszámvevője. A német nyelvben járatos.

Alszolgabíró Lubinszky Ignác 25 éves, jogi tanulmányokat végzett. Jelenleg

•7 Uo.

123