Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849–1854)

Temesváry utódát rossz hírek eló'zték meg Csongrád megyében. Az értesülések szerint Bonyhády eddigi hivatalaiban eró'szakosságáról volt ismert. E hírek és a Temesváryval szemben alkalmazott eljárás következtében érthető', hogy Csongrád megyében ellenszenvvel fogadták az új megyefőnököt. Hamarosan beigazolódott, hogy az előzetes hírek nem voltak egészen alaptalanok. Már május folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy Bonyhády István hivatalba lépésével „keményebb” vezetési stílus kezdődött Csongrád megyében. Ehhez természetesen hozzájárult Cseh Ede miniszteri biztos személye is, ki már Baranya megyei működése során kitűnt — a kormányinstrukciókat is túllicitáló — öntevékeny intézkedéseivel.63 E téren mit sem változott. Rendeletek és utasítások tömegével árasztotta el Bonyhádyt, akiben odaadó partnert talált a végrehajtást illetően. (Talán nem is véletlen, hogy Bonyhády is éppen Baranyából való volt!) Első utasításai a megyei tisztviselők megrendszabályozására irányultak, kik az ő értesülései szerint „a cs. kir. szolgálatot tárgyazó ügyekben egész közömbösséggel” járnak el. Meghagyta Bonyhádynak, hogy vizsgálja ezt ki, s a bűnösöket szigorúan büntesse meg.53 54 Ezután sürgette a félbemaradt igazoltatási eljárás azonnali újrakezdését, ill. folytatását.55 Utasította a tisztviselőket, hogy működésükről — 12 kérdésre válaszolva—havonta tegyenek jelentést. A megyefőnöknek pedig meghagyta hogy nyolcnaponként köteles hangulatjelentést tenni.56 Bonyhády megyefőnök az elvárásnak megfelelően továbbította Cseh Ede utasításait a szolgabíráknak, sosem mulasztva el fenyegetésekkel megtoldani azokat. A szolgabírák közül nem akadt olyan, aki valamilyen okból ne kapott volna szemrehányást Bonyhádytól. Az okot leggyakrabban a határidős jelentések késése szolgáltatta. Basa József Szentes járási szolgabírót is emiatt marasztalta el június elején a megyefőnök. Megrovó levelében közölte Basával, hogy hanyagságára már felsőbb helyen is felfigyeltek. A szokásos fenyegető záradékként közölte vele, hogyha az elmaradt jelentéseket a hónap végéig nem pótolja, a fizetéséből levonásokat fog eszközölni.57 Ez a hangnem a megyei tisztviselők Bonyhádyval szembeni ellenszenvét tovább mélyítette. A tisztviselők és az új megyefőnök közötti viszony 1850 augusztusa és szeptembere folyamán mérgesedett el igazán. Bonyhády ugyanis nagyarányú személycseréket kívánt véghezvinni, melyek kiváltották a megyei hivatalnokok nyílt ellenállását.

Az első személycserékre augusztus 22-én került sor. Bonyhády javaslatára Cseh Ede miniszteri biztos felfüggesztette állásából Őrlősy Ferenc Szeged járási főszolgabírót és Zsembery Pál alszolgabírót. Őrlősy helyére ifj. Dobosy Lajos eddigi szentesi alszolgabírót, Zsembery helyére pedig Babocsay Lajos törvényszéki iktatót nevezte ki. A megüresedett szentesi alszolgabírói állásba Madaras József megyefőnöki irodai lajstromozó került.58 A további személyi változtatásokat a Csongrád—Csanád megyei Törvényszék felállításával a közigazgatási állásokban bekövetkezett üresedésekre hivatkozva hajtotta végre Bonyhády. A miniszteri biztoshoz szeptember 9-én felterjesztett javaslatában — a szegedi járás kivételével, hol a változtatást már augusztusban végrehajtotta — valamennyi járás élén személycseréket tartott szükségesnek. A vásárhelyi járásba — Müller Lajos főszolgabíró helyére — Basa József szentesi főszolga53 Cseh Eduárd Baranya megyei működésére lásd Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején. Baranyai helytörténetírás/1980. Pécs, 1981. Baranya megyei Levéltár Évkönyve.

54 CsmL (Szí) 2654/1850. Megyefőnöki ir.

ss CsmL (Szf) 3143/1850. Megyefőnöki ir.

63 CsmL (Szf) 3634/1850., 7020/1850. Megyefőnöki ir.

67 CsmL (Szf) 982/1850. Szentes járás főszolgabírájának levelezőkönyve.

58 CsmL (Szf) 5761/1850. Megyefőnöki ir.

114