Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Labádi Lajos: Csongrád megye neoabszolutista közigazgatásának kialakítása (1849–1854)

— nagyváradi (Arad és Dél-Bihar megyék),

— szegedi (Békés, Csongrád, Csanád megyék).33

A kerület parancsnokává Braunhoífer tábornokot nevezték ki. Geringer a körlevelében felhívta a kerületi főispánok és megyei kormánybiztosok figyelmét, hogy a hivatali iratok átvétele után a katonai kerületi parancsnokságok nyomban megkezdik a kerület politikai igazgatását. Braunhoífer tábornok már december 6-án értesítette Gyulait hivatali működésének megkezdéséről. Tájékoztatásul közölte azt is, hogy a politikai adminisztráció vezetőjéül kinevezték mellé ifj. Majláth Györgyöt, mint miniszteri biztost. Majláth megérkezéséig ideiglenesen Vidovich Ferenc volt baranyai főjegyzőt bízta meg az ügyek vitelével.34 Utóbb kiderült, hogy Majláth György nem fogadta el a felajánlott hivatalt, így Vidovich Ferenc vezetése alatt jött létre a nagyváradi katonai parancsnokság „polgári osztálya”. A miniszteri biztosi tisztség 1850

áprilisáig betöltetlen maradt.35

A nagyváradi katonai kerület szervezése során állították fel a Nagyváradi Cs. Kir. Haditörvényszéket, mely december közepén megkezdte működését. Hozzá tartozott a Csongrád megyei tisztviselők igazoltatása, a szabadságharc alatti magatartásuk elbírálása. A kerületi főbiztos már december végén felszólította a megye hivatalnokait, hogy maguk igazolása végett jelenjenek meg a haditörvényszék előtt.36 Az igazolási eljárás szervezettebb mederbe terelése érdekében a haditörvényszék 1850. január 16-án leiratban szabályozta az eljárás menetét. Ebből kiderül, hogy az igazolásra felszólítottaknak nem kell személyesen megjelenniök a haditörvényszék előtt. írásban kell számot adniok a forradalom és szabadságharc alatti tevékenységükről, s ezeket az ún. purificatiós íveket a megyefőnökhöz kellett eljuttatniok. A megyefőnök feladata ezek egyenként való elbírálása és továbbítása a kerületi közvádlóhoz.37 A közbejött kerületi és megyei szervezések miatt az igazolási eljárás elhúzódott. Az előírt purificatiós íveket csak 1850 augusztusában továbbította a megyefőnök az illetékes kerületi törvényszékhez.38

A járási bíróságok szervezése kapcsán — melyek felállításáról a „Magyarországban ideiglenesen behozandó bírósági szervezetek” című, 1849. november 10-én nyilvánosságra hozott rendelet intézkedett39 — ismét napirendre került Csongrád megye járási beosztásának kérdése. Ezúttal a járások számának csökkentése mellett döntöttek. A kerületi főispán 1850. január 22-én elrendelte a központi járás megszüntetését. Intézkedett a megszűnő járás helységeinek más járásokba való beosztásáról. Ennek értelmében Szegvár község a szentesi, Mindszent község a csongrádi, Ányás kertészség pedig a szegedi járásba került. Említést érdemel, hogy a kerületi főispáni leirat már következetesen a „járás” elnevezést használja. Kimondta, hogy „Csongrád- nak eddig 5 járása volt, ezután tsak 4 leend.” Meghatározta az egyes városok, községek, falvak és puszták járásokon belüli hovatartozását. Eszerint Csongrád megye új közigazgatási beosztása a következőképpen alakult:

33 Sashegyi Oszkár: Abszolutizmuskori levéltár 281. o.

34 CsmL (Szf) 1195/1849. Megyefőnöki ir.

35 Sashegyi Oszkár: Abszolutizmuskori levéltár 283. o.

36 CsmL (Szf) 1344/1849. Megyefőnöki ir.

37 CsmL (Szf) 431/1850. Megyefőnöki ir.

38 CsmL (Szf) 5617/1850. Megyefőnöki ir.

39 Magyarországot illető országos törvény- és kormánylap (továbbiakban: Kormánylap) 1850. évf. I. darab 1.

111