Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Kovács László: A Független Kisgazdapárt az 1945-ös nemzetgyűlési választásokban Csongrád megyében
A szegedi pártvezetés által e terület volt leginkább befolyásolható népgyűlések segítségével is. A dorozsmai járásban nagy hagyományai vannak a paraszti árutermelésnek (szőlő', gyümölcs), így az itteni birtokos parasztság saját törekvéseit Nagyivánék szabad gazdálkodást, szabad kereskedelmet és reális agrár-ipari árviszonyokat követelő elképzeléseiben látta megfogalmazódni. A Szegeden szervezett 62,45 %-ot azonban mindenképpen tovább kell bontani, mert ez az adat jelentős eltéréseket fed el, s önmagában azt sugallja, hogy a kiugróan magas szavazatarány a jobboldali történeti múlttal rendelkező széles városi középrétegek, a kispolgárság, a kereskedők, az értelmiség és a hivatalnoksereg voksainak eredménye, a „reakciós Szeged” politikai állásfoglalása. Ha azonban megvizsgáljuk a külterületi és a belterületi szavazatszámokat, a következő képet kapjuk :40 NPP PDP MKP FKGP SzDP Szeged szava- % szava- % szava- % szava- % szava- % zat zat zat zat zat Belterület 764 1,8 1006 2,4 7661 17,9 19527 45,7 13768 32,2 Külterület 1875 5,7 413 1,3 1392 4,2 28123 85,3 1168 3,5 Ebből látható, hogy a szegedi szavazók (75 697 fő) több, mint 40%-a (32 871 fő) a rendkívül kiterjedt városkörnyéki tanyavilág lakója volt. A 62,45% tehát két, jelentősen eltérő adottságú terület szavazatainak átlaga. A belterület arányait nézve kitűnik, hogy itt a Kisgazdapárt jóval megyei átlaga alatt szerepelt, de az MKP is elmaradt attól, bár az országosnál valamivel jobb eredményt ért el. Kiugróan magas viszont az SZDP belterületi aránya, amely nyilván a városi munkásság és a kispolgárság közötti nagy befolyásának tudható be. A PDP viszonylag alacsony szavazataránya elárulja, hogy sikeres volt az értelmiség és a polgárság megnyerését célzó kisgazdapárti agitáció. Egészen más a helyzet a külterületen, ahol a KGP a szavazatok 85,3%-át szerezte meg. A tanyai és a tanyaközpontokban élő lakosság körében a többi párt befolyása szinte elhanyagolható, s érdekes módon a második legtöbb szavazatot itt az NPP kapta. Az itteni elsöprő kisgazda-fölényt több ok magyarázhatja. Az eddig említetteken túl visszautalhatunk a szegedi földosztás körüli érdekellentétekre, s a KGP erélyes fellépésére a bérletek sérthetetlensége, s általában a középbirtok védelme ügyében. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy részben sajátos agrokulturájú, paprikatermesztő vidékről van szó. Köztudott, hogy e tevékenység viszonylag nagyszámú igénymunkás, napszámos alkalmazását kívánja meg. így a paprikával foglalkozó gazdák a földvidékről van szó. Köztudott, hogy e tevékenység viszonylag nagyszámú idénymunkás, osztástól nem csak birtokukat ill. bérletüket féltették, hanem a szabad munkaerő jelentős csökkenésétől ill. a munkabér emelkedésétől is tartottak. Egzisztenciájuk viszont —- méginkább, mint a szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermelőké — a szabad értékesítési lehetőségektől függött. Ugyan akkora 85,3 %-ban szerepet játszhatott a tanyavilág lakossága egy részének politikai, tudati elmaradottsága, konzervativizmusa, a jelentős egyházi befolyás, továbbá a Kisgazdapárt agitációjában fellelhető, s néha felelőtlen, demagóg szociális Ígérgetés hatása is.41 10 Szegedi Hírlap, 1945. nov. 11. 41 Nagyiván János a Szegedi Hírlap 1945. július 15-i számában közzétett programjában többek között falusi gazdasági szakiskolák és kiskórházak felépítését ígérte. 78
