Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Haladi József: Fejezetek Hódmezővásárhely mezőgazdaságának legújabbkori történetéből
Úttörő tsz-ekben a trágya részben szétszórva, részben a kúthoz és a tejházhoz közel (20—30 m), gondozatlanul van gyűjtve.73 1955-ben ismét termikusokat szabtak a termelőszövetkezetek szervezése terén, s ez újabb erőszakos megnyilvánulásokhoz vezetett. Ez év áprilisában jelenti a Városi Tanács Mezőgazdasági Osztálya a VB-nek, az osztály dolgozói minden szövetkezetét felülvizsgáltak a városi pártbizottság segítségével, s „elsősorban az osztályellenség eltávolítása volt a súlyponti feladat”.74 Hét termelőszövetkezetből kizártak 20 családot 22 taggal. Közülük 18 kulák, 4 fő pedig olyan személy volt, akik nem tették magukévá a szövetkezeti demokráciát, illetve összeférhetetlenek voltak. Az 1956 áprilisában megtartott városi pártértekezlet beszámolója szerint az elmúlt évben eljutottak odáig, hogy helyrehozták azokat a károkat, amelyeket a jobboldali elhajlás okozott a szövetkezeti mozgalomban. A szövetkezeti tagok élete nyugodt, magabiztos lett, gazdasági helyzetük pedig tagonként is sok vonatkozásban felette áll az egyénileg gazdálkodó parasztokénak.75 A beszámoló nem tárta fel eléggé őszintén a problémákat, hiszen szektás talajon állva próbálta a revizionista irányzatot bírálni, illetve az ellen harcolni. A szövetkezeti mozgalom egészét 1957-ig — az elvi tisztázatlanság és a dogma- tizmus, a készletgazdálkodáson alapuló gazdaságirányítási rendszer hatására — beárnyékolták a negatív jelenségek. Háttérbe szorult a szövetkezetek önállósága, erősen szűkült a szövetkezeti demokrácia. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteket — az állami gazdaságokhoz hasonlóan — a Földművelésügyi Minisztérium lényegében közvetlenül irányította, gazdasági és mozgalmi kérdéseikben szakigazgatási szervein keresztül intézkedett. A termelőszövetkezetek mozgalmi-érdekvédelmi szövetségi hálózatot nem alakítottak. Ebben az időszakban a tagok sem gazdasági, sem mozgalmi téren nem érvényesíthették alapvető tulajdonosi jogaikat, s így a szövetkezetek működéséért érzett felelősségük elhalványult, romlott a munkafegyelem, a mezőgazdaságból való elvándorlás a termelőszövetkezeteket is érintette. Az államra hárultak a szövetkezeti sajátosságoktól eltérő, gazdasági téren is túlzottan adminisztratív módszereket alkalmazó központi irányítás következményei. Ezek a körülmények — különösen az 1950-es évek első felében — politikai és gazdasági téren egyaránt károsították a szövetkezeti mozgalmat. Az önkéntesség megsértése, a tagosítások, a magas beszol- gáltatási kötelezettség, a szövetkezetek önállóságának visszaszorítása, majd az 1953 utáni — hibákkal nehezen leszámoló — határozatlan politika, ezzel összefüggésben a fokozatosan előretörő revizionizmus, az ellenforradalmi agitáció, s végül az 1956-os nyílt és erőszakos bomlasztási kísérletek következtében a mező- gazdasági termelőszövetkezetek egy része feloszlott. — Az 1956-os októberi események hatása kapcsán egy másik fejezet kezdődik a vásárhelyi mezőgazdasági termelőszövetkezetek történetesen. 244 78 Csm.L.t. — Hmvhely, 8242-3-63/1953. 74 Csm.L.t. — Hmvhely, VB. jkv. 1955. ápr. 21. ” MSzMP Csm. Biz. Arch. — Hmvhely, VB. jkv. 1956. április 14.
