Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
Bár a harcok eltolódtak Lippa és Borosjenő térségbe, valami háborús utazási láz fogta el az embereket... Különösen sok pesti ember indult el élelemszerző körútra vidéki rokonaihoz. Ki-ki egy kis szalonnát, babot, krumplit igyekezett a baljós időkre beszerezni a jegyes világban üresen álló kamrája számára. A nyáron elhurcolt zsidóság maradék javaival lépten-nyomon foglalkozott a hatóság. így pl. a zsidóbérlők lovainak, a lakásokban található tüzelőnek a szétosztásával, zsidók vagyontárgyainak, lakásainak igénybevételével.18 Szeptember közepétől a hónap végéig a Tisza, Sajó, Hernád folyóktól keletre eső területre utazási korlátozást rendeltek el a hatóságok. Ilyen körülmények közt jelent meg az újabb bevonulási hirdetmény. A honvédelmi miniszter rendeletére honvédelmi munkára veszik igénybe az 1925. évben születetteket, valamint az 1921, 1922, 1923, 1924. évfolyamból elmaradottakat. A szeptember 15-én kelt plakát szerint: „A leventék gyülekezési helye mind a három napon: Hódmezővásárhely, Szent István tér (polgári iskola előtt). Az összes bevonuló leventék 3 napi élelmet és megfelelő téli ruhát kötelesek magukkal hozni. Felhívom a fenti korcsoporthoz tartozó összes leventéket és munkaadókat, hogy leventéiket pontos megjelenésre utasítsák, annál is inkább, mert nevezettek be nem vonulása esetén úgy a be nem vonulókat, mint a munkaadókat, illetve szülőket a m. kir. Honvéd Törvényszék fogja felelősségre vonni!”19 E napokban hajtják végre a pénzügyminiszter rendeletét „zsidók lezárt üzletében levő áruk, készletek értékesítéséről”.20 Hosszú sorok kígyóztak a rég nem látott sárgavászonért, barchetért, ingnekvaló zefirért... A német megszállás óta átlagosan havonta 60—70 szarvasmarha beszolgáltatását írta elő a hatóság, névreszólóan. Most egyre-másra jön a rendelkezés „lovak és járművek átadásáról a honvédség részére”.21 Érdekes paradoxonként a „koronás kancákhoz”, vagyis éppen a legértékesebb lóanyaghoz a honvédség sem nyúlhatott... Miután az ágyúdörgés némileg már eltávolodott, magukról megfeledkezett kiskereskedők a főispáni hivatalt ostromolják zsidó üzletekre tett „igény-bejelentéseikkel” A kukorica törését idegesen sürgeti az illetékes ügyosztály.22 Ezalatt a harcok szeptember közepén négy csomópont körül dúltak: 1. Székelyföldön. 2. Tordától délre (itt a 2. magyar hadseregben sok-sok vásárhelyi származású katona). 3. Lippa, Borosjenő, Belényes térségében (3. magyar hadsereg) 4. Lippa és Karánsebes közt (német alakulatok). Amikor a sajtóban nagy kényszeredetten bevallották, hogy a „Székelyföld egy részét át kell engednünk”, a menekültek egy része már régen Hódmezővásárhelyre érkezett.23 Szeptember 19-én arról tudósít a sajtó, hogy Marosludasnál megállítottak a hovédek „erősebb szovjet támadásokat”. Ugyanakkor beismerik, hogy a „székely csúcsok északi részén gyors bolsevista kötelékek erősen nyomon követik a tervszerűen elszakadó német csapatokat”.24 18 CsmL Hf II 490/1944—17 421/1944, 17470/1944, 17669/1944, 17707/1944. sz. 19 CemL Hl Plakátgyűjtemény. Szám nélkül. 1944. szept. 15. Plakát. 20 CsmL Hf 4377/1944. VIII. ügyoszt. 21 CsmL Hf 4421/1944. szept. 16. VIII. ügyoszt. 52 CsmL Hf 4337/1944. VIII. ügyoszt. 23 CsmL Hf 2047/1944. ein. Dr. Sillye Béla sepsiszentgyörgyi hivatalnok pl. szeptember 19-én kapott állást a városnál. 24 Vásárhely Reggeli Újság, 1944. szept. 19-i sz. 8
