Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Kovács László: A Független Kisgazdapárt az 1945-ös nemzetgyűlési választásokban Csongrád megyében

röpcédulákat szórtak a következő szöveggel: „Ez év tavaszán a kommunisták elkobozták sok száz és ezer ember jogos földtulajdonát és fölosztották a csőcselék között. Mi védjük a tulajdont! Vissz^ a földet jogos tulajdonosai kezébe! Ha azt akarod, hogy a kommunisták által elvett földek visszakerüljenek a régi tulajdonosokhoz: Szavazz a Kisgazdapártra!” Az MKP helyi szervezete jelentést tett a Területi Titkárságnak, és a rendőrségnek. A röpcédulák hatására az MKP által szervezett felvonuláskor néhányan megtámadták a Kisgazdapárt szegvári szervezetének helyiségét. Az MKP elítélte a kilengést, és felhívta tagjai ügyeimét, hogy ilyen esetben törvényes úton kell eljárni. A helyi KGP-szervezet nyilatkozata szerint a pártnak nincs köze a röpcédulákhoz, provokációról van szó.33 E két eset jól példázza a választások előtti közhangulatot, és az azt irányítók nagy politikai felelősségét.

Az 1945-ös nemzetgyűlési választások Csongrád megyei eredményeinek ismertetése előtt összefoglalunk néhány olyan szempontot, melyet elemzésünkben hasznosítani igyekeztünk. Az országos választási adatok közismertek, s a korszakkal foglalkozó történeti munkák mind rámutatnak: az 57,03%-os kisgazdapárti győzelem új helyzetet teremtett a koalíció történetében. Bár a budapesti törvényhatósági választások után megközelítőleg előre kiszámítható volt a szavazás kimenetele, s az végül többé-kevésbé a várt eredményt hozta, november 4. után mégis új szakasz kezdődött a magyar politikai életben. Minden párt fölülvizsgálta addigi tevékenységét, s több-kevesebb sikerrel igyekezett leszűrni a választások tapasztalatait. A Független Kisgazdapárt választási győzelmét legsokoldalúbban Vida István és Balogh Sándor már idézett művei értékelik. Eltekintve a részletektől, csak megállapításaik lényegét idézzük.

„A választási eredmények tehát azt tanúsítják, hogy az FKGP a kiemelkedően jó eredményeket az elmaradottabb agrárvidékeken érte el, de megnyerte a többséget a fejlettebb, polgárosodó mezőgazdasági területeken is. A munkáspártok elsősorban az ipari és bányakörzetekben, valamint az agrárszegénység által sűrűbben lakott területeken tudtak jelentősebb eredményeket elérni.” — írja Vida István.34

Balogh Sándor arra hívja fel a figyelmet, hogy a Kisgazdapártra leadott szavazatokat indokolt városi-falusi megosztásban is megvizsgálni. Ennek alapján megállapítja, hogy a 46 jelentős város közül 29-ben szerzett a párt abszolút többséget, de mindössze 23-ban érte el vagy haladta meg országos átlagát. Kiemelkedően sok szavazatot kapott például Szekszárdon, Zalaegerszegen, Sopronban, Kecskeméten és Szegeden, ugyanekkor jelentősen elmaradt országos átlagtól Salgótarjánban, Miskolcon, Szolnokon, Békéscsabán, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Győrött és Pécsett. A falvakban a Kisgazdapárt nyolc megye kivételével sokkal több szavazatot szerzett, mint koalíciós partnerei, de többek között Csanád megyében nem kapta meg az abszolút többséget.35 Felhívja a figyelmet Balogh Sándor és Vida István a férfi-női szavazatarány eltéréseire is. Az összehasonlításból kiderül, hogy a nők szavazatait tekintve a KGP jobban, az MKP gyengébben szerepelt országos átlagánál. A nők állásfoglalása azért is rendkívül fontos volt, mert — főleg a háború következtében ill. mert elsősorban férfiakat zártak ki a szavazásra jogosultak köréből — a választók között a nők voltak többségben.36

dezni, mi is rendezünk.” Csongrád megyei főispáni iratok 1526/1945. Csongrád megyei Levéltár Szentes XXI. 1.

33 Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1945—-1948; Szerk.: RÁcz János. Szeged, 1981. 30—31. o. ill., MSZMP Csongrád megyei Bizottság Archiuvma. 20. f. 13. ő. e.

34 Vida István: I. m. 117. o.

35 Balogh Sándor: I. m. 100—101. o.

36 Vida István: I. m. 116. o. ill. Balogh Sándor: I. m. 101—102. o.

75