Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
Elnézőséggel aligha lehetett vádolni a Földosztó Bizottságot. A Tárgyaló Tanács még április 18-án úri birtokká minősítette dr. Kokovay János 119 holdas birtokát, annak ellenére hogy öt gyermeket nevelt és egyetlen jövedelemforrása a föld. Benke Imre csak a száz holdon felüli részt akarta felosztani. A megszűnt Hmvásárhelyi Tárgyaló Tanács a fenti véghatározatával nevezett ingatlanának a 100 kh felüli részét ajánlotta megváltásra a Földigénylő Bizottság javaslatával szemben, a mely az egész ingatlan megváltását javasolta. E véghatározat Tárgyaló Tanács megszűnése után a Megyei Tanácshoz terjesztette be, nem is értesítve a Földigénylő Bizottságot arról, hogy mi történt dr, Kokovay János ingatlanával. Különben is a Bizottság véleménye e tekintetben az, hogy nem lehet szabályos és jogérvényes egy olyan Tárgyaló Tanács határozata, mely szabálytalanul alakult meg és folytatta működését mindaddig, amíg fel nem oszlatták.188 A Földosztó Bizottság működéséből azt olvashatjuk ki, hogy igazi forradalmi szervvé nőtte ki magát. 1945 nyarán a 600/1945. M.E. sz. és a 2400/1945. F.M. számú rendeletek alapján a város határában igénybevett ingatlanokról kérdőlapot kellett kitölteni. Eszerint a hazaárulóktól, nyilasoktól, háborús bűnösöktől és népellenes bűnösöktől elkobzott 100 kh. felüli birtokok száma 9, területe 1769 kh 14 négyszögöl. A 100 kh-on aluli elkobzott 16 birtok területe 573 kh 4n öl. A 100—200 kh közti megváltott kategóriában esett 27 birtok, melyek területe 5451 kh 6D öl. Az 1939. szeptember 1. után vásárolt és igénybevett, 5 kh-nál nagyobb földbirtokok száma 45, területe 466 kh 13 □ öl. A földreform céljára igénybevett terület e kimutatás szerint összesen 8261 kh 5 négyszögöl. A földreform nem zárult le 1945 tavszán. Utólagos munkálatai elhúzódtak 1947-ig. d) Üzemi Bizottságok... Baracs Gabriella említette doktori disszertációjában, amely Vásárhely felszabadulása utáni eseményekkel foglalkozik, hogy „az ÜB mozgalom kibontakozása lényeges része volt a felszabadulással megkezdődött tömegmozgalomnak, így a népidemokratikus forradalom elindításának is”.198 199 Kiemelte a szakszervezetek részvételét az üzemi bizottságok megteremtésében. Amint láttuk, az egyes szakmák szakszervezeteinek kiépülése heteket, hónapokat igénybe vett. A termelést — a szovjet város- parancsnok sürgetésére is — haladéktalanul meg kellett indítani. Már említettük a kisebb-nagyobb üzemek élére állított termelési biztosokat, akik a két munkáspárt legmegbízhatóbb elvtársaiból kerültek ki. Ezeknek a teljhatalmú biztosoknak a tevékenysége lehetővé tette, hogy az összes vásárhelyi üzem a munkásság ellenőrzése alá kerüljön és ott is maradjon. (Láttuk, hogy a menekülésből visszatérő üzemtulajdonos többnyire már bele sem szólhatott az üzem irányításába). Az üzemek ekkénti vezetésének különösen a politikai jelentősége volt óriási. Annál jelentősebb ez, mivel közismerten kevés és nem is igazán jelentős üzem volt a városban. Ennek illusztrálására bemutatjuk egy 1944-ben az ország munkaerő helyzetének megállapítására készült felmérés Vásárhelyre vonatkozó adatait. Ezek szerint a város területe 760 négyzetkilométer, lakossága 60 000 fő. A terület 95,5 %-a mezőgazdasági hasznosítású. Szőlő és erdő 0,5%. Nagybirtok 4%, középbirtok = 17%, kisbirtok = 59%, 198 Uo. 275/1945. Földbirtokrendező Tanács. 199 Baracs Gabriella: Hódmezővásárhely felszabadulása és az új élet megindulása 1944. X. 8- tól 1945. nov. 57
