Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
IV; VÁROSTANÁCS a) A várostanács tevékenysége az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig... Hódmezővásárhely város ügyeit évszázadokon át a Városi Tanács intézte. így maradt ez akkor is, amikor az 1873: 1. te. a törvényhatósági joggal fölruházott (thj) városok közé emelte. Csak az 1929: 30. te. 44. §-a hozott alapvető' változást, mert megszüntette a városi tanácsot. A törvényhatóság egyetemét ugyan továbbra is közgyűlés képviselte, de a városi tanács hatáskörébe utalt ügyeket ettől kezdve a polgármester egyszemélyes hatóságként intézte. Ez a cseppet sem demokratikus gyakorlat 1944. október 8-ig élt. A polgármester és a vezető tisztviselők elmenekültek. (Október 8-a előtt 139 esküt tett tisztviselő dolgozott a városházán, a felszabadulás utáni hónapokban csak 89.) Az új polgármester, a baloldali pártok vezető embereinek tanácsára, létrehozott egy újszerű önkormányzati szervet, a várostanácsot. Ennek összetétele tükrözte a pártviszonyokat. A Magyar Kommunista Pártot Karácsonyi Ferenc és Oláh Mihály, a Szociáldemokrata Pártot Takács Ferenc és Posztós Sándor, a kisgazdákat Karácsonyi Sándor és Csáki Máté képviselték. Nem dolgoztak ki működési szabályzatot, nem volt a várostanácsnak ügyrendje sem. Az üléseket szükség szerint tartották, eleinte kétnaponként, utóbb hetenként. Összehívását a polgármester kezdeményezte. A körülmények miatt jogorvoslatra, fellebezésre nem volt mód. Hatásköre az élet minden területére kiterjedt. Jelentősége az Ideiglenes Kormány megalakulásáig óriási. A legelső ügydarab, amelyről tárgyaltak, az elhagyott birtokról készült kimutatás, amelyet átadtak a gazdasági ügyosztálynak. Mindjárt ezen az október 23-i ülésen elhatározták, hogy meghívják az ügyosztályok vezetőit az őket érintő ügyek tárgyalásához. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásáig 14 ülésben 178 határozatot hozott a várostanács.146 Elhagyott javak... Az elmenekültekkel, azok elhagyott birtokaival, jószágaival sokat kellett foglalkozni. Kötelezték a bérlőket, hogy továbbra is műveljék a földeket. Ahol nem volt bérlő, oda megbízottakat neveztek ki, akiket a kijelölt dűlőbiztosok ellenőriztek (okt. 23.). Összeírás szerint 116 földtulajdonos menekült el, de ennek fele csak 5—10 holdas kisbirtokos (E „kistulajdonosok” iparosok, kereskedők, vagy értelmiségiek, akiknek a föld jövedelemkiegészítő.) Az elhagyott üzleteket, műhelyeket előbb vállalkozóknak adták oda, majd a várostanács „házikezelésbe” vette (nov. 16.) Az elhagyott üzletek kiárusításához ellenőröket küldtek ki. A befolyt vételárat a városi pénztárba utalták. Oláh Mihály javaslatára az elmenekült vagyonos polgárok ruhaneműit a polgárőrség bevonásával kiosztották a szegények között (okt. 23.) Az ott talált téli tüzelőt is hasonlókép kiosztották. Az elrabolt holmikat, mint fentebb láttuk, a polgárőrség összegyűjtötte és jogos tulajdonosuknak kiadta, vagy elárvereztette. 146 Dömötör János: Első demokratikus önkormányzati szervünk: a várostanács. A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve. Hódmezővásárhely, 1974. 5—9. p. 42
