Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
mentáit név M. Dovgil-é, aki „komendant kapitan”-ként írta alá a nevét 1944. novemberében.82 Amikor a helyi sajtóban írásom jelent meg ezekről az időkről, többen is megkerestek és szenvedélyesen bizonygatták hogy ők igenis az első napokbantalálkoztak itt Vas Zoltánnal. Bán Tériké, későbbi fodrásznő, élete legnagyobb élményeként tartotta számon, hogy a szomszédjukban lakó Karácsonyi Ferencékhez ő engedte be Vas Zoltánt és Gabrowski őrnagyot. (Éppen disznót vágtak Karácsonyiéknál a szovjet katonák fogadására. Ez tényleg a legelső napokra utal! Szerite Gabrowsi volt az első városparancsnok.) Oláh Mihály Észak utcai lakását csak egy fal választotta el Kenéz Pál szabómester otthonától. Ők is arról tanúskodnak, hogy igenis ott járt október 10-én Vas Zoltán.83 Végül még egy adat. Az 1944. november 11-i közgyűlésen mondta Kiss Pál: „hogy a város katonai parancsnoksága, a város haladó pártjainak, a kommunista és a szociáldemokrata párt vezető embereinek javaslatára bízta meg a polgármesteri tisztséggel”.84 Megindul az élet... A föntebbiek már idéztük Kiss Pál október 10-én kiadott hirdetményét, amelyben a lopások és rablások ellen lépett föl. De találtunk más iratokat is amelyek arról tanúskodnak, hogy október 10-én Kiss Pál intézkedett, előbb mint „közigazgatási vezető”, majd mint „polgármester”. így pl. elrendeli, hogy helyezzék üzembe a Tóth malmot és a Gazdák malmát. „Nevezett malmok üzembe helyezésével Vad János helybeli Nyár utca 6. szám alatti lakos molnársegédet bízom meg. Meghagyom nevezettnek, hogy elsősorban is nevezett malmok polgárőrségének megszervezéséről és a vezető személyzet beállításáról gondoskodjon, illetőleg személyére vonatkozólag hozzám 24 órán belül tegyen javaslatot.”85 Október 10-én adott igazolványt Kiss Pál „közigazgatási vezető” Szénási István altisztnek, hogy hajtsa be a város bitangistállójába a sóshalmi határrészen „bitang- ságban levő” 100—120 db szarvasmarhát.86 Ugyancsak 10-én intézkedett Kiss Pál a Kokron gyár üzembe helyezéséről, még mindig „közigazgatási vezető” aláírással- „A gyár azonnali üzembe helyezését ezennel elrendelem, különös tekintettel a meg. szálló orosz katonai parancsnokság szóbeli rendelkezésére is.” „A gyár üzembe helyezésével és vezetésével Vad János helybeli Nyár utca 6. szám alatti lakos molnárt segédet bízom meg.”87 1944. október 11-i keltezéssel dr. Medveczky Imre jelentéstett a „város közigazgatási vezetőjének”. Többek közt ezeket írta: „Katona Ferenc, mint az orosz katonai parancsnokság által a város közigazgatásának vezetésével 83 Kenéz Pál szabómester Hódmezővásárhely Béke u. 111. sz. alatt él, egy fal választja el az Észak u. 11. (most 21.) számú nádtetős, szobakonyhás házikótól, amelyben akkor Oláh Mihály lakott. Vas Zoltán később arra kérte az akkor már városi párttitkár Oláht, hogy költözzön beljebb a városba, ne lakjon megközelíthetetlen helyen. Először a múzeummal szemben (dr. Széli Bálint házában) lakott, de nemsokára a Rákóczi u. 19. sz. alá költözött, majd megvásárolta a zsidótanácstól a Rákóczi u. 13. sz. házat, ahol élete végéig puritán egyszerűségben élt. Abban a szerény kis házban látta vendégül később Rákosi Mátyást és Tildy Zoltánt is. Kenéz Pál beszélgetett a sofőrrel, míg az a hűtővizet cserélte. Tőle tudja meg, hogy innen Szegedre szerettek volna menni, de az még nem volt felszabadulva. 84 CsmL Hf Hódmezővásárhely Törvényhatósági Bizottságának iratai, Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1944. november 11. 85 CsmL Hf 2171/1944. ein. 86 Uo. 2172/1944. ein. 87 Uo. 2170/1944. ein. 27
