Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
gos életem című könyvében nem szól Kiss Pál kinevezéséről. Sőt! Expressis verbis kimondja, „Orosházáról 1944. október 16-án késő délután autóztam Hódmezővásárhelyre. Találkoztam az itteni elvtársakkal”.80 Az említett könyvében Vas Zoltán azt is leírja, hogy „nem emlékszem, hogy Magyarországra érkezésemkor dátumszerűen merre jártam a felszabadult területeken. Nem pontosak e tekintetben a kortársi helyi visszaemlékezések sem. Keresztes Mihály azt írja: „1944. október 15-én jártam először Orosházán”. Viszont okmány bizonyítja, hogy már október 11-én megbíztam Keresztest az orosházi pártszervezet titkári feladataival”.81 82 Ha október 11-én járt Orosházán Vas Zoltán, miért ne lehetett volna előző napokon Vásárhelyen. Hiszen Aradról jött — Arad, Makó, Hódmezővásárhely. Visszafelé haladását valószínűsíti, hogy 13-án járt Gyomán, ahol a nyomdát kereste, majd 14-én Békéscsabán, Gyulán fejti ki szervező tevékenységét. Október 15-ét Orosházán éli át, és október 16-án másodszor is eljut Vásárhelyre. Kicsit ugyan elgondolkoztató, hogy Vas fő feladatának a pártszervezést tartotta. A közigazgatás megszervezését a szomszédos városokban mindenütt a szovjet városparancsnok indította meg. De ha azt nézzük, hogy a szovjet Őrnagy (talán éppen a városparancsnok?) kíséretében jött akkor ebben sincs ellentmondás. A város átadása... Pákozdy Ferenc visszaemlékezésében állítja, hogy Magyary-Kossa Aladár főispán őt bízta meg a város „átadásával”. Ezért álldogál ő is a „torony alatt” Katona tanácsnok mellett, ezért várakozik ott Karácsonyi Ferenccel, — egész nap hiába. Csak 9-én jött egy alezredes néhány tiszt, altiszt, közlegény kíséretével”, aki úgy mutatkozott be, hogy ő lesz a városparancsnok Amikor, megtudta, hogy Pákozdy a város hivatalos képviselője, komolyra fordította a szót. „A Vörös Hadsereg a legszigorúbban ragaszkodik a hágai egyezmény szigorú és teljes betartásához. Nem avatkozik sem az ország, sem a város belügyeibe. Egyelőre katonai közigazgatásra kerül sor, amilyen gyorsan csak lehetséges, remélem az önök jóindulatú segítségével. Jóindulatra jóindulat lesz a válaszunk. Önökre vár az a feladat is, hogy mielőbb helyreállítsák a város önkormányzatát... Nem hódítani jöttünk, hanem felszabadítóként." A továbbiakban elmeséli a polgármester kinevezését, majd így folytatja: „Én meg ugyancsak a városparancsnok megbízásából főjegyzői hatáskörrel állok rendelkezésére. A főjegyzőnek az a dolga, hogy elsősorban feleljen az igazgatás szakszerűségéért és törvényességéért. Ezt az alezredes akkor már tudta, mert Katona megmondta neki.” A városi tanács a felszabadulás 25. évfordulójára kerestetni kezdte, ki is volt az az alezredes- az első szovjet városparancsnok. A neve ugyanis tanácsi iratokon nem maradt fenn. Hirdetményeit úgy írta alá: a városparancsnok. A szovjet követség válasza szerint Cserwjakov alezredes, Ívovi lakos lett volna az. (El is jött Vásárhelyre.) Ám Gyűrky Bertalanná, Alexandra Csernajev, — aki október 10-től tolmácsnő volt a szovjet városparancsnokságon, — a leghatározotabban állította, hogy nem az első parancsnok volt. Az első időkben sűrűn cserélődtek a parancsnokok. Áz első doku80 Vas Zoltán: Viszontagságos életem (Tények és tanúk sorozat). Budapest, 1980. 684. p. 81 Vas i. m. 674. p. 82 Dura László polgárőrségi igazolványát M. Dovgil írta alá. Rajta van a kommandatúra pecsétje is! Németh László Városi Könyvtár. Helytörténeti gyűjtemény. 26
