Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949–1972
Az összes külterület 35%-a tartozott a szocialista szektorhoz, 24%-a a tsz-ek- hez. A tsz-ek és tszcs-ok összes területének 87%-a‘ 2492 kh számazott az állami tartalék területekből, csak 13%-a a tagok által hozott földből. Az egyéni gazdaságok használatában volt a külterület 70%-a, 9103 kh föld. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tsz-ek gazdálkodásának megszilárdulása 1959—1965 A tsz-ek szervezése Szegeden nagyobb erőkkel 1959-ben indult meg és rövid idő alatt a vártnál nagyobb eredményeket hozott. Az egyénileg dolgozó parasztság nagyobb része 1960 január 25-ig belépett a tsz-ekbe. Szegedet 1960. február 15-én termelőszövetkezeti városnak nyilvánították. A mezőgazdaság szocialista szektorának adatai az átszervezés időszakában (kh)* Megnevezés 1959. 11. 1959. XII. 1960 1961 1962 Családok száma 402 536 2205 2257 2372 Tagok száma 487 586 2291 2384 2531 Pártoló tag — — 681 — 775 Összes terület 2846 3922 10 265 10 808 13 178 Szántó tér. 2144 — 9351 — 9800 Egy tagra jutó tér. 5,8 6,7 4,4 4,5 5,2 Eltartottak száma — — 3891 6771 — A szocialista átszervezés tehát 1959 decemberében kezdődött és ekkor a tagság létszáma több mint 1/4-ével emelkedett. Az 1960. év első kettő hónapjában viszont majdnem ötszörösére növekedett. A következő években már csak lassú emelkedés figyelhető meg. A tsz-ek összes területe 1962-ig több mint háromszorosára gyarapodott. Az egy tagra jutó terület 1959 februárjához képest némileg csökkent, ami azt jelentette, hogy a parasztság döntő többsége a földjével együtt belépett a tsz-ekbe. Ezzel a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött, fő feladattá a tsz-ek gazdálkodásának megszervezése vált. A szocialista átszervezést az jellemezte, hogy a tsz-ekbe lépő parasztság földjével együtt mezőgazdasági eszközeit és fölösleges állatállományát is bevitte, melyért megfelelő ellenértéket kapott. Az állatállomány növekedése a tsz-ekben korántsem jelentett egyértelmű nyereséget, miután a tagok elsősorban a lovaikat vitték be, ezenkívül csak kevés szarvasmarhát és juhot, sertést pedig egyáltalán nem. Szeged területén 192 földműves, főfoglalkozását tekintve egyénileg gazdálkodó parasztcsalád maradt. Közülük Szegeden csak 79 fő rendelkezett földdel, a többiek a környező falvakban birtokoltak kevés területet. Három kh-nál nagyobb területtel rendelkezők száma mindössze 14 főt tett ki, 51 főnek pedig egy kh-nál kisebb birtok állt a rendelkezésére. 1 Ugyanott, 2 F, 3 őe. 1960 II. 24. 1 őe. 1961/19, 1960/92. 205
