Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Belényi Gyula: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a tanyarendszer átalakulásának néhány kérdése

jövőjével kapcsolatos vitákat is. Egyrészt, mert az újbirtokosok egy jelentős hányada tanyaépítés nélkül művelni sem lett volna képes juttatott földjét, a tömeges kitele- pedés tehát elemi gazdasági és politikai érdek volt. Másrészt azért, mert a tanya és a mezőgazdasági kistulajdon sorsa szorosan összefüggött, tehát előbbi létjogosultságának esetleges megkérdőjelezése óhatatlanul utóbbi perspektívájának behatárolását is jelentette volna. Ez pedig (más és más meggondolásból bár) a népi demokratikus korszak egyetlen felelős (koalíciós) pártjának sem lehetett és nem is volt célja.

A felszabadulást követőleg a tanyakérdés először mint igazgatási probléma jelentkezett és több ponton kapcsolódott az akkor napirenden levő közigazgatási reform kérdéséhez.3 Ugyanakkor felmerülésében az érintett felek—az „anyatelepülés” és a tanyaiak — eltérő érdekérvényesítési törekvései is jócskán szerepet játszottak. 1945 után ugyanis erősödött az 1945 előtt is világosan kirajzolódó tendencia, mely a tanyák és a tanyaiak a várostól (községtől) való elszakadására irányult. A földosztás nyomán ui. még olyan, az Erdei Ferenc-féle város-tanya koegzisztencia kiasz- szikus modelljének tekinthető vidéken is, mint a makói tanyavilág, egyértelműen a csak tanyához kötődő, következésképpen a városi helyett helyi igazgatási szervezet létesítésében érdekelt rétegek erősödtek meg.3 Az anyatelepülések, mindenek előtt a városok viszont határozottan ellenezték az elszakadási törekvéseket.4 Ha a korábbinál önállóbb tanyai igazgatás szükségességét nem is tagadták, sőt Szolnokon például már 1945 végén ilyen jellegű gyakorlati intézkedésre is sor került,5 azt csak a városi igazgatásnak alárendelten tudták elképzelni.

Ezzel szemben a központi kormányzat, ill. az MKP 1948 tavaszán — a hatalomban bekövetkezett döntő jelentőségű erőeltolódásokat követőleg — elérkezettnek látta az időt az addigi tanyapolitikai gyakorlat módosítására. Ez időtől az MKP és ennek nyomán a különböző állami szervek (Belügy-, Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium) két fo feladat megvalósítására törekedtek: „1. A közigazgatást közel vinni a dolgozókhoz. 2. A tanyai építkezéseknél irányt venni a tanyaközpontok kialakítására.” Utóbbit különösen azért tartják sürgetőnek, mert egy „jó termés után tömegesen fognak megindulni a tanyákon az építkezések”, s ezeket — az építési engedélyek tervszerű kiadásával — úgy kellene irányítani, hogy tanyaközpontok kialakulásához vezessenek.6

Ez az 1948 tavaszán formát öltött és gyakorlati politikai konzekvenciákkal is járó elgondolás — mint az idézett állásfoglalásból is látható — még nem kapcsolódott össze a magángazdálkodás perspektívájának megkérdőjelezésével, ellenkezőleg: éppen az annak feltételezett konjuktúrája nyomán támadó építkezési törekvéseket kívánta mederbe — mégpedig a tanyák községesítésének medrébe — terelni. Az év nyarán, az MDP alakuló kongresszusán elfogadott programnyilatkozat — s ez jelzi a tanyakérdésnek tulajdonított, növekvő fontosságot — kitér a tanyák kérdésére is, de a mezőgazdaság kollektivizálását — amelyet akkor még hosszabb idő alatt lezajló

2 Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973. 534—535. o.

2 Új Magyar Központi Levéltár (a továbbiakban: UMKL) Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) iratai. XIX-B-l-m. 91. d. Csanád vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottsága jelentése, 1949. április 15.

4 Kecskeméti tanyakongresszus. Városok Lapja, 1947. 57. o.

6 MSzMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma (a továbbiakban: Pl. A.) 274. f. 15. cs. 24. ö. e. Szolnok város polgármestere Szolnok megye főispánjának 1947. dec. 4. — Szolnok város képviselőtestülete 1945 decemberében határozta el önálló tanyai közigazgatási kirendeltség felállítását (bár ennek gyakorlati megvalósítására 1947 végéig nem került sor).

6 Pl. A. 274. f. 15. cs. 8. ö. e. MKP KV Közigazgatási Osztályának „Javaslaf’-a a tanyakérdéssel kapcsolatban, d. n. (1948 tavasz).

1%