Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Felletár Béla: Képsoroka koalíciós évek Hódmezővásárhelyének közművelődési életéből 1944 október 8.–1948

A koalíciós évek művelődési mozgalmai közvetlenül vagy közvetve kisugároztak a tanyavilágba. Az Osváth-féle színtársulat tájelőadást tartott a Nagyszigetben, Székkutason.99 Az utóbbi helyen a Tornyai Társaság is adott egy művész-estet.100 A Szabadművelődési Felügyelőség tanfolyamai módszeresen az egész határt behálóz­ták. A könyvnap alkalmából Mártélytól Kardoskútig mindenüvé vittek ki könyveket. Voltak a határ népének is figyelemreméltó közművelődési megmozdulásai. A Kenyereparton 1946-ban tánccsoport működött.101 Kardoskúton Vörös Bálint tanító vezetésével énekkar és parasztzenekar mutatkozott be.102 Sóshalmon Kenéz Sándor tanító betanításában előadták Kodolányi Földindulását.103 Műkedvelő előadás híre érkezik Kardoskútról, Mágocsról, Gorzsáról. Ide kell sorolnunk az ún. ezüst kalászos gazdatanfolyamok vizsgáit, amelyeket mindenütt gazdag kulturális műsor tett ünnepélyesebbé.104 105 * A színjátszásnál maradva, a városon szinte egymást érik a műkedvelők, illetve az iskolások bemutatói. Csak néhány példa 1948 első feléből: Vörös Jolán tanítónő tanítványai harmadikok lettek Budapesten az országos úttörő színjátszó versenyen,103 az ötödikes leánygimnazisták előadták a Szentivánéji álmot, a nyolcadikosok az Antigonét.106 A Katolikus Társaskörben Illyné, Barátimé és Tatámé főszereplésével bemutatásra került a Diadalmas Halál című kisopera.107 A felekezeti színjátszóknak a legnagyobb szabású vállalkozása Sík Sándor István király című drámájának szabad­téri (az akkori jezsuita, a mai Szent István templom előterében tartott) előadása volt. A szerző nyitotta meg. Több ezer ember nézte végig. Az ifjú Ilosfalvy Róbertnek volt benne egy énekes szerepe.108 A hivatásos színházi élet sem szűnt meg Osváthék csődbemenetelével. Az 1946— 1947-es téli szezont egy kisebb lélekszámú és rentábilisabb műsorpolitikát folytató társulattal Haller Sándor folytatta. 1947 nyarán a Beleznay—Unger társulat játszott Vásárhelyen.109 Műsora tartalmas volt. Az őszi hónapokra a békéscsabaiak vették át a terepet. A vásárhelyi származású színész-író, Szabó Samu (később Kossuth- díjas) darabjával keltettek rokonszenvet.110 A következő év nyári évadjára a Radó társulat kapta meg a várost.111 Bemutatóik közül kiemelkedik az Ember Tragédiája, a Fösvény. Ősztől a Szegedi Nemzeti Színház járogatott át, de otthoni, szegedi előadásaira is utaztak a vásárhelyiek e célra rendszeresített különvonatokon. Thália helyi papjai, a felnőtt műkedvelők se nyugodtak bele az 1946-os vereségbe. 1948 tavaszán a Szabadművelődési Felügyelőség égisze alatt Győrífy József vezetésé­vel megalakítják a Kis Színpadot. Két-három kisebb jelentőségű bemutatójukról maradt fenn adat.112 99 Vásárhelyi Független Újság, 1946. február 28. — Vásárhely Népe, 1946. május 14. 100 Alföldi Újság, 1947. március 2. 101 Vásárhelyi Független Újság, 1946. november 14. 102 Vásárhelyi Független Újság, 1947. március 13. 103 Vásárhelyi Független Újság, 1947. március 13. és április 16. 104 Független Újság, 1948. március 9. és 17. 105 Független Újság, 1948. május 14. roe Független Újság, 1948. május 9. — Figyelemreméltó volt még az 1946-ban előadott Cyrano, a Jedermann, a népi kollégisták Dandin György-e. 107 Független Újság, 1948. május 19. 108 Vásárhelyi Független Újság, 1947. augusztus 22. 109 Vásárhelyi Független Újság, 1947. május 30. 110 Független Újság, 1947. szeptember 20. és október 7. 111 Független Újság, 1948. július 7. és 21. 112 Független Újság, 1948. május 11. és 20. valamint, június 1. 165

Next

/
Thumbnails
Contents