Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Felletár Béla: Képsoroka koalíciós évek Hódmezővásárhelyének közművelődési életéből 1944 október 8.–1948

Az év első zenei eseménye Szabó András és Tusa Erzsébet nagyszabású kettős koncertje a Városi Tanács közgyűlési termében.74 (Szabó Andrásnak ez a műsora március 30-án a rádióban is hallható volt.) Februárban Szelényi István zenetörténész tart élőzenével illusztrált előadást az MSZMT-ben.75 Áprilisban Schubert születésének 150 éves évfordulóján a Tornyai Társaság rendez teljes apparátusával nagyszabású emlékünnepélyt.76 A zeneiskola bérleti koncertsorozatában világjáró művészeink adják át egymásnak a pódiumot. Novemberben Zathureczky Edével lép föl Szabó András egy műsorban.77 Nem hiányzik az év programjából leghűségesebb hazajáró művészünk, Tóth Lajos sem. Ezúttal egykori kóristájával (a zeneiskola későbbi énektanárnőjével) Szeghő Erzsébettel operaduetteket szólaltatnak meg.78 Emlékezetes művészi, sőt társadalmi esemény volt a Szegedi Egyetemi Énekkar estje.79

Közművelődési és zenetörténeti szempontbl is kiemelkedik az év krónikájából a Szabadművelődési Felügyelőség 10 részes zenei szemináriuma.80 Spiritus rectora dr. Péczely Attila (1897—1964) vásárhelyi orvos és népzenekutató 1929-ben telepedett meg városunkban. Mint Kodály tanítványa és híve életét a népzenekutatásra és a magyar zenekultúra ügyére tette fel. Felszabadulás utáni tevékenysége szerves folytatása a 30-as években megkezdett programjának. Ez a szeminárium — nevezhetjük bátran zenei szabadegyetemnek — életének egyik legjelentősebb alkotása. Péczely már 1946-ban felvette népszerű ismeretterjesztő előadásainak a háborúban megszakadt fonalát. Ekkor rendezi a Népek dalai című estet, majd pedig D’Isoz Kálmán, Zeneművészeti Főiskolai tanárnak, mint előadónak a meghívásával a Liszt Ferenc Emlékestet. 1947 márciusában szintén Péczely meghívására Bállá Péter népzenekutató tart nagy érdeklődéssel kísért előadást. Péczely szervező munkája mellett folyamatosan publikál. Kritikái, beszámolói, ismeretterjesztő írásai a helyi napilapokban, zenetudományi tanulmányai a Puszták Népében és a Délszigetben látnak napvilágot.

Szóban forgó szemináriuma voltaképpen egy rendszeres zenetörténeti kurzus volt. Kezdődött a népzenével, majd korszakokon, műfajokon keresztül haladva, a sort az akkor még modernnek számító XX. század eleji zenével zárta le. Az egyes előadások illusztrálásához mozgósította a város előadóinak és együtteseinek a javát, de meghívott makói vonósnégyeseket, szegedi operaénekeseket, budapesti előadókat (Ádám Jenő, Bárdos Lajos) is. A közönsége három-négyszáz között mozgott. Ezek között sokan voltak, „akik számára egy új világ tárult fel” a szemináriumon. Nem véletlen, hogy az akkori vásárhelyi eseményeknek, így a szemináriumnak is, figyelője és résztvevője, Németh László, megkapó sorokat szentel az emlékének. „Az ember hajlandó volna azt hinni, hogy ebből a szemináriumból egy kis magyar Bayreuth vagy mi talál kinőni.”81 írja az Égető Eszter című életrajzi vonatkozású regényében. Spontán megállapításával elevenére tapintott a dolgoknak. A „tornyaisokban”,

74 Vásárhelyi Független Újság, 1947. január 18. és 21.

75 Vásárhely Népe, 1947. március 1.

76 Vásárhelyi Független Újság, 1947. április 23.

77 Független Újság, 1947. november 11.

78 Alföldi Újság, 1947. július 19.

79 Vásárhelyi Független Újság, 1947. május 6.

80 Bíró József: = A szabadművelődés zenei szemináriuma. Puszták Népe, 1947. 2. évfolyam. 2. szám. 151. — Péczely Attila: Vásárhely zenei életének mérlege 1947-ben. = Alföldi Újság, 1948. január 3.

81 Németh László: Égető Eszter. Magvető 1963. 742. (A továbbiakban: Égető Eszter)

158