Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Gaál Endre: Emlékezés az EÜSZ Sakk-körre

Elsőosztálybeli ellenfeleink egy részének játékerejére, az általunk elkövetett hibák kihasználására, nagyobb taktikai és kombinatív erejére jellemző az alábbi játszma. Ennek ugyan vesztese voltam, szépsége miatt mégis érdemes feljegyeznünk.

Olasz játék

Gaál Endre—dr. Rédei László (EÜSZ) (Szegedi Tudományegyetem)

Hódmezővásárhely, 1950. december 17.

(4. tábla)

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Fc4 Fc5 4. 0—0 Hf6 5. d3 dő 6 h3? (Abban a reményben húztam, hogy megakadályozva sötét Hg4 lépését, módomban lesz Bel majd Fe3-mal lecserélni sötét c5F-ját. De erre nem jutott idő. Helyesebb lett volna 6. Fg5). 6. — h6 7. Hc3? (Hbd2!) g5ü (Passzív játékom királyszárnyi támadásra bátorítja sötétet). 8. Hd5? (E hibás lépés után gyorsan nehéz helyzetbe kerülök). 8. — g4! 9. hxg4 Fxg4 10. c3 Ha5 (Taktikai lépés, amely el akarja vonni vezéremet a király védelmétől. Nem vettem észre a veszélyt). 11. Va4f?? (Talán b4 jobb lett volna). 11. — c6 12. Hxe5?? (Végzetes hiba ilyen helyzetben gyalognyerésre játszani. Bizonyára jobb Hxfőf). 12. — dxe5 13. Hxfőf Vxf6 14. Vxa5 bő 15. Va4Bg8 16. Kh2 Vh4f 17. Kgl Fd7 18. Vc2 (Mostmár azonban nincs mentség). 18. — Bxg2f 19. Kxg2 Fh3f 20. Kgl Vg4f 21. Kh2 Vg2f és matt.

A Szegedi Tudományegyetem csapata, amely jóval nagyobb sakk tudású volt az EÜSZ-nél, vásárhelyi látogatásával nem hagyott kellemes emléket körünkben. Nem az elszenvedett súlyos vereségünk okozta ezt, hanem az egyetemi csapat egyes tagjaink fölényeskedő, sportszerűtlen, művelt emberekhez méltatlan magatartása, amelynek részletezése nem tartozik ide.

Az I. osztályú csapatmérkőzéseken csak 1950 őszén vettem részt. Egyetemi tanulmányaim 1951-ben már nem hagytak időt arra, hogy rendszeresen sakkozzak. Néhányszor ugyan még megjelentem az EÜSZ sakk-körben, de a csapatban csak alkalomszerűen szerepeltem. Ennek folytán nem tudom, hogy mi lett a végeredménye az EÜSZ I. osztálybeli játékának. Az bizonyos, hogy az 1950—1951-es sakkév csapatunk bomlásának kezdete volt. Az intéző, Földvári László lemondott tisztségéről, amelyet kellő tapintattal, hozzáértéssel, eredményesen töltött be. Nem volt többé megfelelő ember a gárda összefogására. Dr. Kukán Ferenc pedig 1950 őszétől a Szegedi Egyetem Orvostudományi Kara Szemészeti Klinikájának igazgatója lett és rövidesen elköltözött Hódmezővásárhelyről. A politikai viszonyok előbb már jellemzett alakulása sem tette kedvezővé az intenzív sakkéletet a szakszervezetekben, így azután a csapat az 1950-es évek elején fokozatosan felbomlott.33 Utolsó szereplésem az EÜSZ-ben 1952 március elején volt, amikor a csapat a vásárhelyi sakk-kör második gárdájával barátságos mérkőzést játszott. Az új intéző, Cz. Nagy Imre felkérésére „beugrottam” és Albert Elek ellen, sötét színnel igen szép játékban győztem. E játszmával méltó módon búcsúztam a versenysakktól és az EÜSZ-től. Attól az

33 E visszaemlékezés kiadásra való előkészítésekor már nem tudtam kideríteni az EÜSZ versenysakk-tevékenysége megszűnésének időpontját.

134