Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Gaál Endre: Emlékezés az EÜSZ Sakk-körre

Új színt hozott a bajnokságba dr. Ábrahám István, aki 1948 őszén kapcsolódott be az EÜSZ sakkéletbe és a centenáris bajnokságban már csapatunk egyik fő eró'ssége volt. Elméletileg már ekkor is elég jól tájékozott és játszmáit nagy körültekintéssel, néha igen szellemesen vezette. A bajnokságban különösen a második fordulóban szerepelt jól és Földvári Lászlóval holtversenyben érte el az első' helyet. Mindketten 14,5 pontot szereztek, ami 80%-os teljesítménynek felel meg. Itt jegyzem meg, hogy az első' házibajnokságot Földvári még 89%-os teljesítménnyel nyerte. Dr. Kukán pedig az 1947. évi 85% helyett most csak 69%-ot ért el. A mezőny meglehetős kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy a nyolcadik helyen végzett id. dr. Orosz Sándor is jónéhány pontot elrabolt az élcsoportban helyet foglalóktól. Az én teljesítményem (10,5 pont = 58%) valamivel jobb is lehetett volna, ha egy-két játszmában alaposabban megnézem az állást. Alapjában véve azonban ötödik helyezésem az erőviszonyoknak reálisan megfelel. A bajnokságról a Vásárhely Népe 1949. április 10-i számának sakkrovatában Földvári László és dr. Wirth Márton rövid értékelést adtak, amelyben — többek között — az olvasható: „Ifj. Gaál fiatal kora ellenére [19 éves, I. éves egyetemista voltam. G. E.] nyugodt, meggondolt játékos, aki még jó eredményeket fog elérni. Id. Gaál megbízható játékos, a versenyben az utána következőktől minden pontot elszedett, helyezése megérdemelt.” Az említett jobb színvonal ellenére azonban bőven előfordultak durva elnézések.

A centenáris csapatbajnokság és a második házibajnokság jó előkészítője volt az EÜSZ sakk-kör alapfokú (népi) bajnokságban elért nagyszerű sikerének. Ez az egész országra kiterjedő, mintegy 36 000 sakkozót megmozgató csapatverseny 1949. február 13-án indult.16 A küzdelemben hattagú csapatok vettek részt. Képzettebb sakkozók nem játszhattak; a verseny célja az volt, hogy a kisebb sakktudású dolgozók újabb tízezreit vonja be a szellemi sportba. Hódmezővásárhelyen 40 csapat nevezett be, a tartalékok figyelembevételével kb. 300—350 játékos. (A vasutas szakszervezet 10, az EPOSZ 4, a nyomdászok 2, a DÉFOSZ 2, a diákok 4 csapattal stb.)17 A február 13-i megnyitó minden sakk-központban ünnepélyes keretek között folyt le, a MADOS valamelyik mestere jelenlétében, aki szimultánversenyt is tartott. Vásárhelyen a Teleki utcai EPOSZ székház (volt katolikus kör) nagytermében folyt az ünnepség, itt bonyolították le az első fordulót is. A MADOS-t Füstér Géza mester képviselte, aki tolmácsolta a Sakkszövetség üdvözletét.18 A népi bajnoksághoz hasonló, oly nagy tömegeket csatasorba állító sakkmozgalom sem országosan, sem Hódmezővásárhelyen azelőtt — és azóta — nem volt.

A város népi bajnoka címért folyó csapatverseny 3 hónapig tartott, május közepén ért véget. Ä 40 csapat 4 csoportba osztva küzdött; az EÜSZ a MÁV I., a Typography I., a VAOSZ, a Kötszövőgyár, a MÁV V., a Táncsics EPOSZ, a Szikáncsi EPOSZ, a Leánygimnázium, a Rákosi Mátyás középiskolai sakk-kör csapatával került az I. csoportba.19 A csoportelsőség megnyerése számunkra semmi nehézséget nem okozott: egyedül a MÁV I. és a Kötszövőgyár késztetett bennünket komolyabb erőkifejtésre. Szinte valamennyi ellenfelünket lehengereltük és végeredményben a lehetséges 54 pontból 50,5 pontot megszereztünk. (93%!) 11,5 ponttal előz16 Magyar Sakkvilág, 1949. március.

17 Vásárhely Népe, 1949. január 30., május 8. Érdemes ideiktatnunk a január 30-i szám sakkrovatában megjelent cikk címét: Kultúrát a dolgozóknak. Az alapfokú városi bajnokság végállását a május 8-i szám közli.

18 Uo. 1949. február 20. — Beszédet mondott Berta Ferenc EPOSZ titkár, Máthé István torna- vezető és a város vezetőinek képviseletében dr. Dömötör János. Délután Füstér Géza szimultánt tartott 28 táblán+25 = 3 eredménnyel. A vesztesek közt jómagam is ott voltam.

19 Vásárhely Népe, 1949. február 13.

124