Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kenéz Győző–Szakály Ferenc: A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve

városból költözött be ide. Bulyok Bassa János sörbetfó'ző (481.) neve — mivel a bölükbasa török rangmegjelölés volt — arra utal, hogy a Palánkban éltek ittragadt, elmagyarosodóban vagy elrácosodóban levő egykori törökök is.

*

Mivel a telekkönyv sok teleknél nemcsak a tulajdonos, hanem a vele együtt élő felnőtt családtag nevét is feltünteti, illetve egy teleknek — kivált ha birtokosai katonák voltak — lehetett egyszerre több tulajdonosa is, s mivel a készítők rendszerint megjelölik az összeírtak társadalmi hovatartozását, forrásunkból viszonylag könnyen kibontható a Palánk lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása is.

2. TÁBLÁZAT

A Palánk lakosságának megoszlása 1697-ben (a telekkönyvben található minősítés szerint)

katona (huszár és hajdú)

„polgár” (kereskedő, kézműves, illetve további minősítés

362

59,83%

nélküli)

157

25,95%

alkalmazott (hivatali, katonai, városi)

35

5,79%

,,polgár”-cím nélkül összeírt kereskedő és kézműves

7

1,16%

cigány

3

0,59%

jobbágy

egyéb (özvegyasszony közelebbi minősítés nélkül, árva,

1

0,17%

koldus stb.)

12

1,98%

minősítetlen

18

2,98%

összesen 593 98,45

Szeged 1716-ig, Temesvár visszavételéig tulajdonképpen végvárnak számított, s ez alapvetően meghatározta a Palánk népességének foglalkozási megoszlását is. A telekkönyv készítői a sánccal védett városnegyedben 111 huszárt és 251 hajdút találtak (az összes összeírtak 59,8%). A huszárok — Pap György, 1693-tól fogva egyben vicekapitány39 parancsnoksága alatt — két csapatban, a hajdúk — Lottos János irányításával — négy (vagy öt) csapatban szolgáltak, s tisztjeik javarészét megtaláljuk a telekhez juttatottak névsorában.

Bár Pap Györgynek, érthetőképp, jókora — 16x10 öles — telket osztottak (236.), ő maga nem építkezett rajta, hanem átengedte azt egy bizonyos Csanibut Mihonak, majd 1708-ban egy részt kihasított belőle Martonosanin Jankó és Kecske- metacz Bujo rác hajdúknak is. Ebből az következik, hogy — jóllehet ez a telek a felesége első házasságából született gyermekek (Sípos János és Krisztina) tulajdona volt — ő maga felesége házában lakott (2.). Tisztjei közül Deák Mihály és Szabó István strázsamestert (367., illetve 377),. valamint Kis János zászlóst (237.) lelhetjük fel a telekhez juttatottak névsorában. Vagy az ő, vagy a másik huszárhadnagy. Szabó János zászlósa volt a 6#-as telket birtokló Nagy Farkas. Szabó alkalmasint a másik két külső városnegyed valamelyikében lakhatott, telket ugyanis ekkor nem osztottak neki.

A hajdúcsapatok közül a Tugali hadnagy (258.) parancsnoksága alatt szolgáló tiszti és altiszti karát ismerjük a legjobban; alhadnagyát Miklós Zvionak (257.),

39 Reizner J. i. m. I. 202. 1.

44