Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kenéz Győző–Szakály Ferenc: A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve

itt kellett állnia; annál kevésbé, mert a telekkönyv a Fodor Ádám lovasfutárnak kiosztott, 129-es telket egyszerre jelöli a városkapu mögöttinek és a prefektúrával szembeninek. Mivel az 1. tömb mindkét városkaputól jókora távolságra terült el, a bejegyzés alapján a prefektúra székházát ekkortájt inkább a 2., illetve a 8. vagy a 12. tömbben kellene keresnünk. Ennek viszont homlokegyenest ellentmondanak az április 8-i rendelkezésből kihámozható topográfiai információk.

Hogy ezeket az információkat helyesen értelmezhessük, előbb foglalkoznunk kell az ún. Feldwäbl-Thor helyével is; pontosabban: el kell döntenünk, hogy a nyugatra vagy a délre nyíló kaput nevezték-e így. Mivel az április 8-i rendelkezés világosan kimondja, hogy a várhoz túl közel épült kunyhókat a Feldwäbl-Thorig húzott egyenes vonal mentén le kell rombolni, illetve hogy az ezek helyén emelendő épületek (boltok) homlokzatukkal a vár felé nézzenek, nyilvánvaló, hogy a Feldwäbl- Thor csakis a Palánk nyugati kijáratával lehetett azonos. (Azok a házak ugyanis, amelyek egy, a déli kaputól a várig húzott képzeletbeli vonal mentén helyezkednének el, részben nem lehetnének túl közel a várhoz, részben pedig nem a várra, hanem a sáncokra néznének.) Mivel pedig az említett vonalnak a rendelkezés szerint, a prefektúrától kellett indulni, az semmiképpen sem felehetett a Feldwäbl-Thor közelében, még kevésbé a déli kapunál.27 A kamaraház lokalizálása körüli ellentmondást csakis olyképpen lehet feloldani, hogy az 1697-ben is a Palánknak a várhoz legközelebb eső részén terpeszkedett, vagyis: a 129-es telek viszonyítási pontjainak fentebb idézett leírásába valamiféle hiba csúszott. Ha pedig ez így van, aligha van rá okunk, hogy a kamaraházat másutt keressük, mint ahol azt az 1743-as helyszínrajz ábrázolja (a Palánk XVII. század végi látképe itt egy magas épületet jelez).28 Annál is inkább, mert három, vele szemben álló saroktelek csakis ilyképpen — a 3. és a 4. tömb északi, illetve a 2. tömb délkeleti és az 5. tömb északkeleti sarkán — lenne térképre helyezhető.

Több háztömb találkozásánál állhatott a prof untház is, hiszen vele szemben négy saroktelket jelez a telekkönyv (156., 161., 204. és 330.). Helyét viszonylag könnyű meghatározni, hiszen ahhoz a Csanádi püspök lakóházának kijelölése körüli, későbbi viták több támpontot is nyújtanak. A püspök számára 1702-ben a raktárként használt, egykori Szent Demeter-plébániatemplom közelében levő élelmezési ház mellett jelölt ki lakóhelyet a kamara, gróf Nádasdy László püspök pedig 1711-ben egyenest magát a prófuntházat kívánta megszerezni, nyilván azért, mert a rangosabb épületek közül ez állott legközelebb az általa úgyszintén igényelt templomhoz.29 Az időközben prefektussá előlépett Cometh helyszínrajzon is megörökítette a vitás objektumot, amiből világosan kitetszik, hogy az szabályos téglalap alakban fogta körül a romos templomot és a hozzá csatlakozó kápolnát.30 A füstölgő ké- ményű „Provianthaußt” egy magasra szökő temlomtorony mellett ábrázolja a Palánk 1690-es évekbeli látképe is.31 Mivel az 1713-as helyszínrajzok szerint a Szent Demeter templom a 8-as tömb nyugati oldalán emelkedett, következésképp itt kellett

27 „A körülkerített Palánknak még két kijárata volt (értsd: a várba vezetőn kívül). Az egyik a városrész északnyugati sarkában, nagyjából a mai Kelemen és Hugo Victor utca találkozása táján. Itt híd vezetett a mai Széchenyi tér helyén tátongó egykori üres térségre, amely csak... a XVIII. század folyamán kezd a város életében szerepet játszani.” — írja erről Bálint Sándor (Palánk. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. 1960—1962. Szeegd, 1962. 148.1.)

28 Eperjessy K. i. m.

29 Takáts Endre: Gróf Nádasdy László Csanádi püspök (1662—1729.) Szeged, 1943. (Értekezések a M. Kár. Horthy Miklós Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetéből 2.) 28. 1.

30 Reizner J. i. m. IV. 260—261. I.; értelmezése: Takáts E. i. m. 32. 1.

31 Eperjessy K. i. m.

39