Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Id. Juhász Antal: Adalékok az őrgróf Pallavicini család hitbizományi uradalma történetéhez
földek közül a Sövényháza határába esők különösen érdekelték, ezeket teljes terjedelmükben uradalmi kötöttségben kívánta tartani. Ebben 50 holdon felüli szántó: 50 holdon aluli szántó: 941 kát. hold 364 D-öl 33 kát. hold 140 D-öl kert: rét: erdő: legelő: 32 kát. hold 745 D-öl 20 kát. hold 620 D-öl 370 D-öl 1544 d-öl 70 D-öl Adómentes terület A legfontosabb 2 adat: kötöttségben maradt változatlanul 981 kát. hold 504 d-öl szántó, 32 hold legelő. Pedig ezek nagyon hiányoztak már évtizedek óta Sándorfalva bérlői és törpebirtokosai számára.23 24 A legnagyobb kiterjedése idején, 1840—1890 között, 66 000 kát. holdat kitevő Pallavicini nagybirtok fél évszázad alatt területe tetemes részét elvesztette. A csökkenés nagy mértéke a XX. századra esik: 16 000 kát. hold, Alfonz Károly haszon- élvezete 25 éves szakaszára. Az önkéntes eladásokat és az 1920-as földreform végrehajtása következtében az uradalom állománya értékében bekövetkezett változásokat a HB minden esetben jóváhagyta. A történelmi igazság azonban az is: az 1920. XXXVI. te. alapján megváltott területek megváltási ára térítését a 30-as években a kormányhatóság eltörölte. (Lásd Sövényházán a Kutyanyak, Kis-zer, Pirticson földbérlőinek esetét!) A földterület csökkenése miatt az uradalom 1920-tól megszüntette a Farki-, Homoki- és a Mindszenti major gazdálkodását. Megszüntette a tehenészetet, a téglaverő üzemet: a „téglást”.21 A tenehészetet részben fenntartotta az uradalom a Homoki majorban a 20-as években. Naponta egy szállítmány tej, zárás tejeskannákban, gumikerekű kocsin jutott be Szegedre magángyűjtőkhöz. Az őrgróf a mezőgazdasági művelés korszerűsítésével, gépesítéssel törekedett a hitbizomány gazdálkodását fejleszteni, az uradalom értékegyensúlyát eredeti állapotában kialakítani. Ez csak részben sikerült neki. Ugyanis a hitbizományi uradalom 1938-ban adósa volt a haszonélvező ó'rgrófnak. Az adósság összege 42 786 pengő Az általa előlegezett vasútépítési kölcsön: 15 000 q cukorrépa, (á: 3 P 15 f) 47 250 pengő Az 1937-ben befizetett vagyonadópótlék 86 444 pengő Az uradalom gazdálkodása annyira deficites, hogy 1938-ban még a Csongrád megyei Cukorrépa Részvénytársaságnak is tartozott gazdasági vasút építési költsége törlesztése fejében. Az őrgróf az előleget saját folyószámlájáról fizette. A mező- gazdasági ipart nem fejlesztett, túlnyomórészt külterjes gazdálkodást folytató hitbizományi uradalom hozzáférhető, sok esetben egyéni, személyi előnyökre számító vezetésével szinte megérett a pusztulásra, a felosztásra. A 200 000 P-nél nagyobb mérleghiánnyal a gazdasági tönk szakadéka szélére sodródott uradalmat 1944 decemberében még menteni igyekezett dr. Nagy Sándor ügyész. Védelmet kért dr. Valentiny Ágoston szegedi polgármestertől, rajta keresztül a szovjet katonai parancsnokságtól az uradalom és terményei, állatállománya védelmére. Sőt erőszakos 23 Az őrgróf 503/1938. sz. nvilatkozata az IM számára, 9. old. 24 Ua. 11. old. Összesen 176 480 pengő 260
