Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Id. Juhász Antal: Adalékok az őrgróf Pallavicini család hitbizományi uradalma történetéhez

Ugyanis Sövényháza község elöljárósága csupán 500—600 Korona becsértéket állapított meg. Az őrgróf viszont 1200 Koronát kapott rossz minőségű földje holdjáért. Az eladás tehát gyarapította az uradalom Magyar Földhitel Intézetben elhelyezett tőkéjét.18

— Homokpusztán, Sándorfalva egyik tanyás pusztáján (Kéry-dűlő, Kuti-dülő, Csúzdi-dülő) 1911-ben az uradalom 100 kát. hold szőlőt parcelláztatott. A szőlőtelep eddig Krausz Ödön, debreceni malomtulajdonos bérletében volt. Krausz-kertek néven is emlegették a nép száján.13 14 Az őrgrófot az a szándék vezette, hogy a parasztsággal megkedveltesse a jövedelmező mezőgazdasági ágazatot. Magának házi kezelésben, mintagazdaságnak 20 kát. holdat hagyott meg. A túlnyomórészt kis- és középbirtokos homoki gazdák előnyös vételáron, kedvező fizetési feltételek mellett jutottak 1/2—2 kát. hold szőlőhöz.15

— 1919-ben Algyő határában a Farki-major gazdasága területét parcelláztatta erőteljes jobboldali politizálás eszközeként a kevéssel előbb birtokba lépett Alfonz őrgróf. Az Alsó Farki-major, Felső Farki-major, Kenderesi Fiókmajor, Szomolya- major, Baktó-major 2165 kát. hold területét bocsátotta a nemzeti hadsereg toborzása végett a Szegeden ellenforradalmi szervezkedést folytató Horthy és környezete rendelkezésére.16 A földszerzés megkönnyítésére az őrgróf elismerésre méltó kedvezményeket adott a juttatásban részesülteknek. De nem felejthető: Sándorfalváról egyetlen igénylő sem kapott, mert a nyomor falujában a tanácshatalom rendelkezett. Egy hold szántóföld vételára 3800 papírkorona lett. Ennek csak 25%-át kellett az adásvételi szerződés idején kifizetni. A fennmaradó 75% megfizetésére 10 év haladékot kaptak az új tulajdonosok. A korona fokozatos elértéktelenedése miatt jóformán ingyen jutott számos algyői paraszt is földhöz — a Horthy-katonák között.

— Még az 1920. XXXVI. te., a Nagyatádi-féle földreform hatálybalépése előtt házhelyeket osztott, osztatott Alfonz őrgróf Sándorfalva-alvégen. így keletkezett az úgynevezett Újosztás I. Ez lehetővé tette a község településének déli irányban, a határviszonyok miatt csakis ilyen irányban lehetséges és szükséges fejlődését. A jelentkezett igényeket csak részben sikerült kielégíteni.17 18 — Az 1920-as földreform alapján megindult földbirtokrendezés közben adott le az uradalom — az OFB 16 919/1925. és a 10 190/1929. sz. ítélete alapján — olyan területeket, amelyek Mindszent, Pálmonostora (korábban Pál- és Pétermonostora), Sövényháza, Tömörkény határába estek. A terület vagyonváltság címen nem maradhatott az őrgrófé. 6131 kát. holdat tett ki. Megváltás címén adott le az uradalom az OFB ítélete alapján 4695 kát. holdat, részint házhelyek osztására, másrészt mezőgazdasági művelésre. Részesült belőle Algyő, Csanytelek, Kistelek, Mindszent, Pálmonostora, Sándorfalva, Sövényháza. Ekkor keletkezett Sándorfalva-felvégen az Újosztás II.18

13 Sándorfalva története és népélete, szerkesztette id. Juhász Antal, Szeged, 1978. A településtörténet a—b—c részei, 21—29. old.

14 CsmL: Szeged Királyi Polgári Törvényszék mint HB iratai: 612—613, 1911. december 4.

sz" hat.

16 Krausz Ödön, felesége Halász Sarolta, lakásuk: Debrecen, gőzmalom. Ekkor jutott szőlőhöz Széli István, Újvári Sándor, Pataki István, Kónya István, a Lugos Farkasok, Laczi Ferenc, Németh Sándor, Honti Ferenc, többek között a nép emlékezete szerint.

18 Pintér István—Karsai Elek: Darutollasok, Budapest, 1960.

17 A Szegedi Királyi Polgári Törvényszékhez 1938. január 14-én érkezett 503/1938. számon. Ezt 1938. január 11-én intézte őrgróf Pallavicini Alfonz Károly az igazságügyi minisztériumba, a 44000/1936. I. M. sz. rendelet végrehajtásaként. Terjedelme 16 oldal 42 melléklettel. Benne nyilatkozott az őrgróf: mely területeket kívánta kötöttségben megtartani. Aláírta rajta kívül dr. Nagy Sándor, az uradalom ügyésze és Kanász Nagy Sándor, az uradalom főpénztárnoka, és a HB iratai: 288/1938. sz. hat.

18 Ua. 3—4. old.

257