Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
a görög helyett NEWTON, GALILEI, LINNÉ, DARWIN tanaira kell épüljön elsősorban Arisztotelészből kiindulva. De az idejétmúlt alkémiába (áltudományokba) beavatott adeptuszok helyett tanítsanak kémiát, asztrológia helyett csillagászatot. A görög tragédiák helyett fordítsanak nagyobb figyelmet Shakespeare művei tanítására. Négy nyelv tanítása a középiskolában Herman szerint „merénylet az ifjúság ellen”. Tiltakozott a nyelvtanítás elavult és eredménytelen analitikus módszere ellen és a szintetikus nyelvtanítási módszer bevezetését követelte. A jelenlegi tanítási módszerrel pl. a német nyelvet, ami feltétlenül szükséges, nem lehet a középiskolában elsajátítani. E középiskolai időfecsérlés helyett többet tanul az a diák, aki a nyarát német nyelvterületen, pl. a Szepességben tölti, vagy magántanárhoz jár.19 A középiskola célja Herman szerint nem lehel a tehetségek nevelése. A tehetség születési adottság, amely a későbbi kiemelkedő személyes teljesítmény során bontakozik ki. A társadalomnak nem csupán tehetségekre van szüksége, a gyakorlati élet nagy tömegű, jól képzett, közepes tehetségű embereket kíván. A középiskola célja elsősorban a közepes tehetségek pályára előkészítése kell legyen, a fiatalság becsületre nevelése útján. Herman elavultnak minősítette a reformkori modell idealizálását. Csíky és Körösi képviselők szerint Kazinczy és Kölcsey példáját kell eszménynek tartani. Herman szerint 1883-ban az akkori nyelvi-filozófiai nevelésközpontúság elavult, a modern korban a természettudományi oktatás vált fontosabbá.20 A tankönyvkiadás elégtelensége is nehezítette a középiskolai oktatást. Herman szóvátette, hogy egyes tárgyak 20 év óta azonos, de már elavult tankönyvekkel rendelkeznek. Szerinte Magyarországon nem lehet mindent a hazai önálló tudományos kutatástól várni, a külföldi eredmények fordítása és magyar nyelvű publikálása legalább olyan fontos. Csak így épülhetnek be a legfontosabb tudományos eredmények a középiskolai tananyagba. A középiskolai tanárképzés a törvényjavaslat szerint a budapesti és kolozsvári egyetemre koncentrálódott. Herman szerint a tanárellátás gondjait ez állandósítani fogja, mert egyes vidékek számára előnytelen helyzetet teremt, ezért több tanárképző főiskola létesítését javasolja.21 Herman demokratikus középiskolai javaslatairól fentebb vázolt áttekintés érzékelteti annak főbb vonásait. Herman javaslatait támogatták Mocsáry Lajos, László Imre, Duka Ferenc és társai. A minisztérium Csáky Albin minisztersége idején karolta fel az egységes középiskola elvét, megvalósítását elvileg az Országos Közoktatási Tanács 1894. évi elvi állásfoglalása kimondta, gyakorlati bevezetésére azonban csak a második világháború után tettek kísérletet. Szeged középiskolai tapasztalatait Herman nem használta fel a vitában. A várost a kérdés elevenen érintette, hiszen az 1850-es években azon 12 városok közé tartozott, ahol a város áldozatkészségéből az Organisationsentwurf 1849. évi szabályzata alapján reáliskolát hoztak létre, 1868-ig német tanítási nyelvvel. Az 1883. 30. te. 26. §. lehetővé tette a reáliskolai érettségi bizonyítvánnyal a műegyetem és az egyetem természettudományi karán, latin—görög különbözeti vizsgával pedig az összes egyéb szakon a továbbtanulást. A budapesti egyetemek képezték ki az alföldi szakemberek túlnyomó részét. Ezért az egyetem fejlesztése Szeged számára is fontos kérdés volt. Herman Ottó az egyetemnek az ország fejlődésében igen fontos szerepet tulajdonított, ezért az ország- gyűlésben igen gyakran bírálta a minisztérium egyetemfejlesztési politikáját. Az egyetemmel kapcsolatos felszólalásai gyakran az „illendőség” határát is túllépték, nem 19 OKN 1881. X. 250. 256. 20 OKN 1881. X. 289. 21 OKN 1881. Xí. 70. 232
