Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
is. 15-én Thaisz főkapitány távollétét kihasználva Fejérváry államtitkár a katonaságot ismét kirendelte, de a beavatkozást Thaiszra bízta. Herman tiltakozott Tisza Kálmán vádja ellen, hogy osztály elleni izgatás részese lenne. Ő rendet akart csinálni és a kedélyeket lecsillapítani.6 7 8 Szilágyi Dezső követelte Tisza Kálmán belügyminisztertől, hogy a Kaszinó előtti zavargásokról szóló beszámolója alapját képező jelentéseket nyomassa ki, és bocsássa az országgyűlés rendelkezésére. Tisza ezt megtagadta.7 A belügyminiszter kérésére az országgyűlés mentelmi bizottsága javasolta, hogy az országgyűlés Cséry Kálmán sajtóügyész vizsgálóbíró kérvényének ne adjon helyt, mert az Ostromállapoté., a Függetlenség 1880. január 15. (15. sz.-ban) megjelent cikk szerzője Tóth Béla és Inczédy László. A cikkben idézett Herman-nyilatkozat viszont tartalmilag nem minősül felbujtásnak vagy provokációnak.8 1881. február 1-én a mentelmi bizottság az országgyűlés elé terjesztette Szalay Imre mentelmi jogának felfüggesztése ügyét, azzal, hogy a Belügyminisztérium kérését alaptalannak találta. Wilbich rendőrtiszt feljelentette Szalayt, hogy a Szép utcai zavargás alkalmával őt bántalmazta és szidalmazta mint rendcsináló közeget. Wilbich azonban rendőri kilétét nem fedte fel. A főügyész szerint ennek alapján Szalay ellen vádat emelni nem lehet. Az időközben közzétett főkapitányi jelentés szerint a Hatvani utcai zavargások c. cikk szerzője Herman Ottó és Szalay Imre volt. Herman egyben a Függetlenség c. lap szerkesztője is. —Az országgyűlés többsége nem fogadta el Szalay mentelmi jogának felfüggesztését.9 Herman Ottó mentelmi jogát viszont az országgyűlés felfüggesztette, mert a vizsgálóbíró szerint a katonaságnak is ellenszegült. Hiába bizonygatta Füzesséry képviselő, hogy Herman egy fehérruhás nő társaságában ment arra és látva a helyzetet, nyugalomra intett és nem felbujtott. Január 11-én nem volt összeütközés: Herman felkérésére a rendőrkapitány elküldte a katonaságot. Az országgyűlés 70:66 szavazataránnyal Herman mentelmi jogát felfüggesztette.10 A bírósági tárgyaláson a Herman elleni vád alaptalannak bizonyult, és visszanyerte mentelmi jogát. A megyei és városigazgatás általános kérdései az országgyűlésen szinte évszázadokra visszavihető hagyományos harcállásokból kerültek megvitatásra. A központi hatalom a központi igazgatási szervek kizárólagos irányító és szabályzó szerepét igyekezett erősíteni. A központi hatalommal szemben, a helyi önkormányzati igazgatásban látta a másik oldal, a központi hatalom túltengéseinek ellensúlyozóját, a központi hatalom hibás, végre nem hajtható, vagy törvénytelen intézkedéseinek korrekciós orgánumát. Az azonosnak tűnő hadállások alapvetően különböztek. A 18. század végi francia forradalom óta minden európai polgári forradalom győzelme után a polgárság új hatalmi rendszere új módon találkozott a feudális rendszerrel együtt legyőzöttnek hitt centralizáció, vagy decentralizáció dilemmával. A decentralizáció és centralizáció a hatalom megtartásának igen fontos módszere volt, helyes arányának kialakítása a hatalom stabilitását előkészítő tényező. Szeged város polgársága, törvényhatósága és képviselői is a központi hatalmat erősítő decentralizáció hívei voltak, az országos hatalom létjogosultságának elismerésével. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat 1870. évi vitája a polgári osztályuralom kialakulásának kezdetén még elsősorban a régi, 19. század első 6 OKN 1878. IX. 231. 7 OKN 1878. IX. 250. 8 Az Országgyűlés Képviselőházának Iratai, továbbiakban: OKI 1878. XIV. 529. sz.; OKN 1878. X. 364. 9 OKN 1878. XVII. 54. 10 OKN 1878. XVII. 58. 213
