Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kulcsár Péter : Az 1522-es tizedjegyzék mint történeti forrás

Az utcanevek keletkezése aligha függetleníthető a névadást általában indokoló lélektani mozzanatoktól, kiinduló pontként rendesen valami jellemző tulajdonság szolgál. Ezért a név a tulajdonsággal együtt változhat, de az is előfordul, hogy megmerevedik, és megmarad akkor is, amikor az involváló tényezőnek már nyoma sincs. Többes névhasználat is előfordul, ha időnként különböző szempontok kerülnek előtérbe. A szegedi utcanevek sem voltak mentesek a változástól. 1522 és 1548 között a Kerek utcából Közép utca lett. A Szent Lélek utcát Halász utcaként említik. A Műves utca helyén Szíjgyártó utcát találunk. Az Árokhát elnevezést az 1460-as és 1580-as évek között váltogatta a Szombathely. A Félszer utca 1548-ban Felső utcaként kerül elő, de aztán megint Fészer utcának mondják, valószínű tehát, hogy mindig is több neve volt. Lehet azonban, hogy a törökök saját szempontjaik szerint is osztogattak utcaneveket, és olyan elnevezéseket is alkalmaztak, amilyeneket a lakosság nem is használt. Ilyen eredetűnek látszik a Közép- és a Felső utca. (Csong- rádon 1548-ban 3 utca van, közülük az egyik szintén „Közép utca”.) A török utcanévadás mikéntjét nem ismerem.

A szegedi utcák egyik, kisebbik részét valamilyen külső tulajdonságról, földrajzi helyzetről nevezték el. Ilyen a régi faluból alakult Bánfalva utca, a Latrán mellett fekvő Kislatrán, az árkon átvezető Árokhát. A Műves utca lakóiról, a kézművesekről kaphatta a nevét, mint erre még visszatérünk. A Nagy utca neve — erről szintén lesz még szó — tekintélyes, gazdag voltára utal. Valami hasonló sajátosság adhatott okot a Félszer utca elnevezésére is. Bálint Sándor ugyan felveti a kérdést, hogy a „Feeylzer” nem olvasható-e „Felszer”-nek, ami északi fekvést jelölne, de mert az utca törökkori nevét Vass „Fészer”-nek olvassa, meg kell maradnunk a ,birkaakol’ jelentésű „Félszer”-, „Fészer”-nél. Idesorolhatjuk Tápét és Szentmihályt, melyek ugyan nem utcák, de saját nevüket hordják.

Az utcák nagyobbik részét legrangosabb lakójukról nevezték el, mindenekelőtt az ott fekvő templom védőszentjéről. Nincs a városban olyan ismert egyházi intézmény, amelynek utcája ne volna: Szent Háromság, Szent Demeter, Szent György, Szent Miklós, Szent Lélek, Szent Erzsébet, Szent Péter (ez utóbbi kettő más forrásban bukkan fel). Nyilvánvaló azonban, hogy a szenteknél gyarlóbb potentátok is okot adhattak az utca elnevezésére. Az imént említettem azokat a kézműveseket, akikről a Műves utcát elnevezték. Bálint Sándor felteszi, hogy a vezetéknévi eredetűnek látszó utcanevek „talán régi nemzetségi településre, a nagycsalád középkori nyomaira” utalnak:35 Balog, Kun, Csősz, Tót, Szántó, Bondy, Buday, Madarász, Hajnal, Angyal, talán a Gömböc és a Kerek is, meg a két Varga utca is. Nem állítom, hogy a felsoroltak között nem lehet olyan, aminek eredete a régibb középkorra nyúlna vissza, de az utcanevek változékonyságára való tekintettel ez csak szoros kivételképpen engedhető meg. Több joggal tételezhető fel, hogy az utcanevek mögött egy- vagy közelkorú tekintélyes háztulajdonosok rejtőznek. Á Balog utca végén, a legelőkelőbb helyen lakik Balog Antal, a Buday utcában Buday Márton, a Lysa utcában Lysa István, az 1. Varga utcában 3 Varga, a 2. Varga utcában 5 Varga, a Tót utcában 6 Tót nevű családfő. Van köztük, persze, tucatnév, amely a többi utcában is bőven található. Szegedi családnévvel azonos utcanév még a Kun, a Chws, a Szántó, Madarász, Angyal, és ha magában a városban éppen 1522-ben nincs is, a környéken van Bondy (a Bács megyei Fonóban 2, Kisszondban 2, Báncsán 2), Kerek (ugyancsak Kisszond- ban 2, mellette Erdőmegyen 1), Hajnal (a Bács megyei Báncsán 2, a Csongrád megyei Beteren 1). Van még egy Gömböcs utca, amit Vass Előd ,,Gömböc”-nek olvas, és az utca görbe alakjából magyaráz, a TESz azonban 1422-ből vezetéknévként ismer.

35 Az 1522... 9.

16