Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
nyosításának nem voltak törvényszabta normatívái, az arányos képviselet elve csak hozzávetőlegesen érvényesült, Szegeden a belvárosi vagyonos választópolgárok javára, akik kevesebben választottak egy képviselőt. A polgári választójog gyakorlatát a kormány irányításával a közigazgatási hatóság szervezte meg. A közigazgatás működésének tendenciáit elsősorban a statisztikai elemzés segítségével lehet kimutatni. A statisztikai adatok szerint a közigazgatás választójogi politikája az államegység és a polgári magántulajdon alapján álló társadalmi rend védelmét szolgálta. Szeged hátrányos helyzetét az országos összehasonlítás adatai szerint a város lakosságának magyar nemzetiségű többsége befolyásolta, hiszen ez a tény nem kényszerítette a kormányt, hogy Szegedre a nem magyar nemzetiségű városokban alkalmazott kivételes elvet érvényesítse, vagyis a kisszámú választóra épített választókerületet, amely lehetővé tette a választópolgárok magatartásának szinte személyekre terjedő közigazgatási ellenőrzését, befolyásolását. Szegeden megelégedtek a belváros előnyben részesítésével, ahol a vagyonos polgárokon kívül a tisztviselői kar mint megbízható értelmiségi többség biztos kormánypárti pozíció volt, szemben a külterületek mezőgazdasági kisüzemtulajdonosaival és kisiparos, kiskereskedő és munkás rétegeivel, amelyek rendszerint a polgári ellenzéki pártmozgalom bázisán alkották. Az egyéni választói jogosultság elbírálását a törvény a közigazgatási szervezet adatszolgáltatására bízta. A vagyoni helyzet megállapításának alapdokumentuma az önkéntes adóbevallás volt. Szeged város helyzete a választójog gyakorlásában A választójog gyakorlása szempontjából figyelemreméltó a választójogosultak évenkénti számának változása. Ebből a szempontból illusztrációként az 1882—1887. évi adatokat emelem ki. A választójogosultakat a közigazgatás évenként nyilvántartásba vette. Magyarországon választójogosult 1882 814116 1883 818609 1884 841609 1885 — 1886 830313 1887 847216 Ebből a sorból az 1884. és 1887. évet kiemelve megyék és városok szerint 1884 736514 megyei 105095 városi 1887 737046 megyei 110170 városi növekedett 532 5075 Tehát a városi szavazók száma igen lassú ütemben növekedett. 162
