Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
kezeit hosszabb magaslatokat hátaknak nevezte el. Területemen eddig 57 hátnak tudtam összegyűjteni adatait. Felsorolásukat lásd. a „Helynevek rendszerezése” fejezet III/3 pontja alatt, részletesen pedig az egyes neveknél [7], 641. Házutáni földek. Lásd Tói-földek alatt. 642. * Hegyes. Középkori község, 1440 előtt Hód és Vásárhelyhez tartozó település volt, s ekkor Tamási Henrik birtoka volt. Az elpusztult község helye a mai Hegyes-dűlő ben lehetett. Közelebbi adatot eddig nem találtam [14]. 643. Högyös-dülő. Lásd Közép-dűlő alatt. 644. Högyös-halom (I). A Gorzsa-ér Ny-i partján a Gorzsai-kettőshalomtól DNy-ra a Lénárd-csatorna D-i partján a 79,0-es szintből hirtelen emelkedik egy kis alapterületű, de 81,5 m-ig emelkedő magaslat □, melyet az ottlakók csak Hegyesnek (Högyös) hívnak. Id. Jó Ferenc szerint évtizedekkel ezelőtt olyan hegyes volt, hogy nem is művelték, később kezdték szántani, s ma már a traktorok nagyon lehordták m. 645. Högyös-halom (II). A váráshelyi határtól É-ra kb. 2 km-re emelkedő Koszorú-halomtól DK-re Mindszent község határában van. Régen főleg a vásárhelyiek bérelték, legeltették környékét. Q 98 m, □ 92,o m [7], 646. Högyközségek. Eddig összegyűjtött adataim szerint Vásárhely határában a következő „hegyközségek” voltak: 1. Aranyági, 2. Kenyerei, 3. Kishomoki, 4. Má- ma-Mámazugi, 5. Paperei, 6. Sarkalyi, 7. Szentkirályi. Ezek azonban nem voltak igazi hegyközségek, mert az azokra vonatkozó általános rendelkezéseket is csak részben alkalmazták (Budai László városi főmérnök). 647. Héja-halom. A Kakasszék—Kútvölgyi-ér D-i partján emelkedik közvetlenül az ér mentén. Hosszúkás, hátszerű hidroeolikus képződmény tv., @ 90 m. Nevét hajdan azon a tájon gyakran fészkelő héjáktól kapta [7]. 648. * Hét bolond ásta-fok. Mártély és Atka közt hajdan erős folyású fok volt. Helyét pontosan nem tudjuk, neve is csak már az ottani öreg gazdák, halászok emlékezetében él, mint apjuktól, nagyapjuktól hallott érdekes név, de magyarázatát nem tudják (N. Kardos Imre, Lénárt Sándor, Pányi György) [5/60]. 649. Hét-halom. Borosszék és Mágocsoldal közti út mentén emelkedő kisebb halmok. Katonai térképen csak a név van emlitve, magassági adat nincs. Környékbeli gazdák szerint régen jóval magasabbak voltak, de az utóbbi évtizedekben már nagyon le vannak szántva [7], 650. * Hézső István köze. Susánhan régen a Susáni Nagy utca— ma Klauzál utca— egyik köze lehetett. Régi iratok említik, de pontos helyét már nem tudjuk. Herczegh István idős susáni lakos úgy emlékszik, apjától-nagyapjától hallotta, hogy a Kistó- érre vezetett le. Vagy a mai Ilka vagy a Bélái utca lehetett [13], 651. Hidak. A múlt században a város bel- és külterületén az alábbi fontosabb hidak voltak: Citek, Iklód, Kendertó, Királyszék, Papér, Téré és Topa hídja. Ezeket a fából összeácsolt kisebb-nagyobb hidakat főleg a város, de a megye is készíttette és tartotta karban. Részletes leírásuk a fenti címeken. 652. Hideg utca. A város belterületének ÉNy-i szélső utcája, a Damjanich és Borz utca végét köti össze. Nevét onnan kapta, hogy az É- és ÉNy-i szelek szabadon érték mind a Kenyere, mind a Papere lapályából, s télen a szélvédelem hiánya miatt valóban hidegebb, szelesebb volt, mint a belső, szélvédettebb utcák (Égető Sándor, Tűhegyi Sándor). Régen az I—II. tizedbe tartozott, ma a III. kerület utcája. [13]. 653. Hívőmalom ~ Tóth-malom. Újvároson a Hód-tó partján épült, országosan jó hírű malom. Alapítója Tóth Ferenc (1832—1880), aki a mai malom helyén és környékén 3 szélmalmot épített 1867-ben. 1872-ben a szélmalom leégett, s helyén 1874-ben gőzmalmot építtetett. Ez a mai nagy malomtömbnek középső része. 1897-ben a Hajda 70
