Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

hátas rész, mely a Farki-rét, hajdan mocsaras területéből elég meredeken emelkedik ki. A Györpölési-tó és ér medréből hidroeolikus úton keletkezett. Ma a környezet 76,5—77,0 m-es szintjéből 78,0—79,5 m-ig emelkedik a hátság □. Legmagasabb része Györpölési-halom 83 m magas pontja [7],

577. * Györpölési-tó. A Györpölési-ér kiszélesedett része. Hajdan nagy nádló terület volt. A belvízszabályozás után a Györpölési-csatorna ásásával a hajdani tavat és mélyebben fekvő környékét ármentesítették. Fenékmagassága 77,0—77,3 m □ [6/20],

578. Gyula-halom. Szeremlei említi helymegjelölés nélkül [38/1. 134], Azonos lehet a Gyúló-ér fordulójánál a homorú part könyök részénél a 77,0 m-es mederből alig pár méter hosszan 80,0—80,5 m-ig □ emelkedő három halom egyikével. Környékbeli idős gazdák ezeket Gyúlói-halmoknak nevezték, melyek régen jóval magasabbak voltak, de már nagyon le vannak szántva (1. ott), de emlékeznek arra, hogy öregek Gyula-halomnak is mondták (Gyúló—Gyula-halom) (Bagi Béla, Lázár Lajos gazd. főtan., Pócsy Jenő) [7],

579. Gyulai utca. Az I. kerület rendezetlen utcája, mely a Zsoldos utcából indul ki, s derékszögben megtörve, a Holló utcát keresztezve a Szentesi utcába vezet a Révai utca előtt. Régen a II. tizedbe tartozott. Az utcát Gyulai Pál (1826—1909) egyetemi tanárról, kiváló költőről és esztétáról nevezték el (Különb utcát érdemelt volna!). Előző neve Darázs utca volt [13],

580. * Gyúló-ér. A Nagy-sziget alsó határát képezte, s azt a Hód-tóval együtt teljesen körülfogta, mert a két nagy víz Ny-on és D-en egymással összefüggött. Medre széles, helyenként 200 m-nél is szélesebb volt. Vize hajdan mély, és áradások alkalmával sebes folyású volt. Csónakokkal, nagy víz idején hajókkal is közlekedtek rajta. É-i és K-i partja meredekebb volt, és még ma is a 77,0 m-es fenékszintből rövid távolságon 80,0—80,5—81,0 m-ig emelkedik, s hajdan szakadékos is volt, míg a homorú partja szelíden csak 78,0—79,0 m-ig emelkedik. Az előbbi meredek partvonulaton több, főleg hidroeolikus halom van: Szamár-, Csutora-, Király- és Gyúlói-halmok (1. ott) [6/34],

581. Gyúlói-csatorna. A Gyúló-ér legmélyebb vonalán húzódik É, majd Ny felé, s a Kopáncs—Kistiszai-csatornába vezeti vizeit, a fölös belvizeket. Több mellékága van és ezekkel együtt hossza 4389 m [12].

582. Gyúlói-halmok. A Nagy-sziget alsó részén a Gyúló-ér fordulójában hidroeolikus úton keletkezett dűnesorozat több 80,0—80,5 m-ig emelkedő magaslata [7]. (1. még Gyula-halomnál is.)

583. * Gyúlói-hármaskereszt-ér. Ma már medrét nem tudjuk megállapítani. Szeremlei szerint vizét a Gyúló- és Varga-erekből kapta, s a Hód-tóba vezette [38/1. 59],

584. Gyúló kiverője. A Gyúló-sarokkiü szemben elterülő lapos, homokos, széles partot nevezték így hajdan a belvíz szabályozása előtt. Áradások alkamával, mikor a Gyúlóban sebesen folyt a víz, itt sok élesszemű homokot, „porondot” vert ki a víz sok kagyló- és csigahéjjal együtt.

585. Gyúló-laposa. A Gyúló-ér DNy-i ellaposodó, elsekélyesedő része, amely a Kopáncsi-síkba vezetett. Kis víz idején szárazon maradt, ilyenkor jó legelő, kaszáló volt. Közepes vízálláskor már elborította a víz, nagy áradások idején pedig a Gyúló- val, Kopáncsi-síkkal és a Hód-tóval, valamint a környező vizekkel, erekkel összefüggő víztükröt alkotott, melyből csak a magasabb földhátak és halmok álltak ki. (Jó Ferenc, Vekerdy József).

586. Gyúló-part. A Gyúló-ér ÉNy-i partszakaszát nevezték így a Gyúló-sarokig. Ezen a részen rövid távolságon 80,5 m-ről 77,0 m-ig süllyed a terep □. Régen meredek és szakadékos volt, mert szeles időben a Gyúló vize is, főleg áradások idején,

64