Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

A község temploma valószínűleg az ÉNy-ra eső' Köves-halmon állhatott, mert az 1894$ évi ásatás alkalmával itt sok téglát, terméskövet, mészhabarcsot, soros sírokat találtak, de a templom épító'anyagát úgy látszik már előbb elhordták [14. 38/11. 345]. Környékén sok és gazdag településnyomokat találtak az őskortól, a Körös és Bádeni kultúra idejéből, a Germán és korai Árpád-korból [2/108, 140, 175. 38/11. 345—348].

548. Gorzsa-düllő. A határ D-i részét foglalja el. Részei: 1. Hódtó—Gorzsa,

2. Nagyrét—Gorzsa, 3. Kopáncs—Gorzsa, 4. Batida—Gorzsa, 5. Répáshát—Gorzsa,

6. Nagysziget—Gorzsa. Részletesen a fenti nevek alatt.

549. * Gorzsa-ér. A gorzsai laposok vizeit kötötte össze a Hód-tóval, széles, helyenként mély medrében bőven volt hajdan vize. Lefutása ÉNy—DK-i volt. Csónakcsapásként használták, ezért medrét kis víz idején rendszeresen kotorták, takarították. K-i partján emelkedett a Gorzsai-kettős-halom, és a D-i torkolatánál, ahol a Csalá- nyosba ömlött, a Ny-i partján pedig a Vermes-halom. Mind a két halom nagy kiterjedésű hidroeolikus képződmény. A Gorzsa-ér jól ki van rajzolva a J. cs. térkép XIX. 29. lapján [6/34]. Repülőgépről tavaszi hóolvadás vagy belvíz idején nagyon jól kivehető a hajdani ér medervonulata, a Csalányos-ér medre, a Vermes- és főleg a Gorzsai- kettős-halom, valamint a Gorzsaéri-csatorna.

550. Gorzsaéri-csatorna. A Batidai-csatornába viszi a gorzsai laposok fölös vizét. A Sző11déri-csatornával csaknem párhuzamosan halad, attól Ny felé, lehetőleg a Gor- zsa-ér nyomvonalát követve, annak legmélyebb pontjain. Hossza: 2650 m [12].

551. Gorzsai iskola. Gorzsa és Batida között a Földvári út 15. és 16. km oszlopa között épült. Állami elemi iskola 1 tanteremmel és 1 tanítóval [8].

552. Gorzsai-kettős-halom. A Batidai-ér és a Földvári út között egymáshoz közel fekvő két halom. A Gorzsa-ér K-i partján a 25 000-es katonai térképen Két-halom néven van feltüntetve, de magasságjelzés nélkül. A □ térkép szerint 83 és 85 m magasak, s a Gorzsa-ér 79,0 m-es fenékmagasságából hirtelen emelkednek ki. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján gondosan ki van rajzolva „Gorssai Hal.” néven [7], Őskori településnyomok fordulnak elő partján, és gazdag bronz és jazig kori lelőhelyeket tártak fel eddig [2/120, 137],

553. Gorzsai-lapos. A gorzsai terület mélyebb fekvésű, hajdan vízállásos részeit nevezték így. Ha áradások alkalmával víz borította, rendszeresen halászták, ha a víz lement, legeltettek rajta és kaszálták is. Fölös vizét a Gorzsa-ér vezette le a Hód-tóba. Régen a mély részeit, ahol a víz csaknem egész éven át megmaradt, mert mélyebb volt, mint a Gorzsa-ér medre, Gorzsai-tónak is nevezték (Pócsy Jenő).

554. * Gorzsai-semlyék. A hajdani Gorzsa-ér helyenként kiszélesedő, lapályos partvidékét nevezték így, ahol a vízszabályozás után is sokáig megmaradt a belvíz. Régen jó halászóhely volt, majd kaszáló. Á Gorzsaéri-csatorna elkészülte után pedig szántóterület, de talaja gyengébb minőségű, azonban javítható, kötött szikes (Pócsy Jenő helyszíni közlése).

555. Gorzsai-telek. Az elpusztult Gorzsa-falu r helye. A Kenyérváró-halomtól K-re, a Gatyás-ér É partján elterülő partos terület. Ásatások alkalmával téglából kirakott üregekben több koponyát találtak a többi csontok nélkül [38/11. 347], Gazdag őskori, Körös, germán stb. lelőhelyek [2/108, 175, 180],

556. Göböljárás. A vásárhelyi nép göbölnek vagy göbölynek a hizlalásra kiselejtezett jármos ökröket, részben a már hizlalásra befogott marhákat nevezte. Ezek legelőjét és az oda vezető utakat nevezte göböljárásmk, az itatókútjukat pedig göbölkút- nak, megkülönböztetésül a marha-, csorda- vagy méneskutaktól (Varga Imre).

557. Göbölkút. Régen a határban többfelé, a Pusztáin, Csomorkányon, Kenyere- Tégláson, Ráróson, Nyomás-szélen, Gorzsán, Szikáncson, voltak jelentősebb ásott kutak, de ezeknek már nem ismerjük helyét, csak a hagyomány őrzi emléküket.

61