Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
medréből 79,0—80,0 m-ig emelkedő hidroeolikus képződmény. Tőle ÉK-re a legmagasabb pontja az Agoston-halom 86 m ti, ©. ÉNy-i végénél a Nagy-sík vizét az Ebásta-fok vezette a Száraz-érbe. A Gencs-hát lábánál a Száraz-ér hajdani medre a Papteleki-csatornaőrházig még jól kivehető. Innen a medernyomok repülőgépről nézve, megfigyeléseim szerint, alkalmas körülmények között (hóolvadás, belvizek idején) láthatók. A Kárászos-rét 77,5—78,0 m-es partosabb része mentén É felé ívben kanyarodva, a hajdani Batidai-sík és a Bíboros-síkja. (Biberés) között ismét É felé, a Sás-ér medrében a Pernye-hát alatt a Porgány-ér medernyomaiban folytatódik. 533. Gencsháti-csatorna. A Gencsháton keresztül vezeti le a környék káros, fölös vizeit. Tulajdonképpen a Gacsibai-csatorna (1. ott) folytatása, és a Szárazéri-csatornába ömlik [12]. 534. Gencshát—Gacsibai-csatorna. Az egyesített csatorna hossza 8650 m [12], 535. * Gencs-szék. Földeák és tele között a Kárászos-rét alatt terült el. A J. cs. térkép XIX. 29. lapján „Genes szék” néven van feltüntetve, ami az osztrák térképezők elírásából adódott. Azonos a Gencs-síkkal vagy -fenékkel (1. ott). 536. * Gera-ér. Régen a Gyúló-eret kötötte össze a Kopáncsi-síkkal. Fenékmagassága ma 77,5 m □ [6/34]. 537. Gera-ér hátja. A Gera-érnek a Gyúlóhoz közelebb eső partján hidroeolikus képződmény, mely a Gera-ér mai 77,5 m-es medréből 78,5—79,5 m-ig emelkedik □ m. 538. Gergely útca. Susánban a Klauzál utcának a Körte utca kezdeténél van egy szabálytalan háromszög alakú térszerű kiszélesedése. Ebből indul ki a baloldalán egy szögben megtört zugutca ÉNy felé. Ezt a rendezetlen kutyaszorítót nevezik Gergely utcának. Régen a IV. tized utcája volt, ma a VI. kerületbe tartozik [13]. 539. * Gémes-ér (I). Kevéssé ismert ér volt, mely a Sár-tóból a Dóka-tó mellett a Kopáncsí-síkba vezetett [6/34]. 540. * Gémes-ér (III). A Kéró-ér mellett a Ménes-csapás közelében terült el. A Tisza szabályozása előtt jelentős „nádló”, nádtermő terület volt [6/34], 541. Gémes-fenék. A Gémes-tó II. legmélyebb, lefolyástalan területét nevezték így a vízszabályozás előtt (Pányi György, N. Kardos Imre). 542. * Gémes-tó (I). A Kéró-fok mellett, a Gémes-ér kiszélesedett része volt. Régen nagy víz idején halászták is. Ma területe vízmentesítve van, de repülőgépről figyelve, hajdani medrében — főleg hóolvadás után — ma is meggyűlik a víz [6/19], 543. Gémes-tó (II). A Tisza mártélyi kanyarulata felett a Szegfű-csárdától ÉK felé elterülő, nádas-mocsaras terület volt. Ma már ármentesítve van. Helyére csak az ottani idős emberek emlékeznek. (Pányi György, N. Kardos Imre). 544. Gimnázium. A református egyház az első gimnáziumát 1724-ben állította fel, s 1895-ig saját költségén tartotta fenn. Az első nagyiskola vályogból épült, s nádtetős volt, állandóan javítgatták, 1800-ban bővítették. 1820-ban a régi iskola egy részét lebontották, s ezután építtette az egyház az emeletes gimnáziumot (1. O-gimnázi- um). Az új épületet Sándy Gyula budapesti műépítész tervezte és építette fel. 1897-ben kezdték meg a munkát, 1898-ban már az új épületben tanítottak. Az épület csaknem négyzet alakú, kb. 5000 m területű telken, a város előkelő, de csendes helyén, az új városháza mellett, a régi Hód-tó magas partján a körtöltéssel párhuzamos kis park előtt épült. Az építkezés félpavilon rendszerű, mert a különböző rendelkezésű épületrészek vagy teljesen külön épületben, vagy a főépülettel kapcsolatban, de külön szárnyban s külön tetővel födve nyertek elhelyezést. A főhomlokzat 76 m hosszú, s az épületnek ebben a részében van a földszinten és az I. emeleten 6—6, összesen 12 tanterem, 1 szülői értekező, illetve vendégszoba. A II. emeleten tágas régiségtár, természetrajzi, földrajzi, vegytani és fizikai gyűjte59
