Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
volt „élő” víz. Ellentétben az erekkel és fokokkal, melyekben főleg vizes időkben volt vízfolyás, „élővíz” [3/1. 60. 37/80]. 495. Forgó-halom. Pusztán a Hét-halomhoz közel emelkedő mesterséges halom, valószínűleg őrhely lehetett [38/1. 133]. Az Orosháza—mágocsi út és az Apróhalmi dűlőút keresztezésénél levő iskola közelében van egy partos rész. A, O 87 m. A környékbeli öreg gazdák ezt a hajdan sokkal magasabb halmot nevezték így, melynek legnagyobb részét útépítés alkalmával" lehordták. A múlt században szélmalom is volt rajta (Szabó féle). Lehet, hogy erről kapta a nevét (Pál János, Szabó Ferenc) [7]. 496. Főiskola. A református gimnáziumot (1. ott) nevezték így az 1863—64. tanévben [Ev. ref. főgimnázium 1886—87. évi értesítője 14. old.]. 497. Földéák-szél-düllő. A Vásárhely—földeáki határtól É felé a Makói és Rác út között elterülő határrész. É-ra Férged-, Nyékitelek dűlőkkel, Ny felé Szikánccsal határos. Terepmagassága általában 80,5—81,Om □. Lakossága: 163. Ebből ref.: 118, ev.: 10, r. k.:35 [9], 498. * Földvár (I). Középkori község. 1462-ben említik először Feldwar néven a Nagy Talársánc környékén. 1564-ben Gyula ostroma után teljesen megsemmisült [38/11. 338, V/753], 499. * Földvár (II). Kiemelkedő, szigetszerű magaslat. Hajdan erődítmény volt Gorzsa területén. Az Antalics-tó, Gatyás-ér, Hódköldök és a Porgány-ér vizei között emelkedett ki, és hajdan magas sánc vette körül, amelyből azonban már csak egy dombszerű magaslat maradt. Termékeny földjét már az 1700-as évek elején kertészek művelték. Mikor Földvár (II) a Károlyiak birtokába került, dohánytermelésre fogták be területét, s a nyilvántartásban úgy szerepelt, mint „föld-vári dohány kertészet” területe, a mártélyi kertészettel együtt 445 hold volt [26/16,28]. 500. Földvár-sziget Földvár (II) területének legmagasabb része, mely a Tisza szabályozása előtt a nagy áradások alkalmával szigetként emelkedett ki a vízből (Benes Gyula ig. főmérnök helyszíni közlése). 501. * Földvári-erdő. A Gorzsai-lapos hajdan vízjárta területéből szigetként kiemelkedő Földvár és a Porgány-ér között terült el a hajdan nagy kiterjedésű erdő [38/1. 14], 502. Földvári út. A Nagyfai-Tisza-kanyartó 1, a volt kistiszai gátőrháztól indul ki ÉK felé, a Hódtavi-útta] párhuzamosan halad a Vágott-halom magasságáig [11], 503. * Fő tér. A mai Kossuth teret nevezték így a múlt században, de még az 1920- as években is — főleg a nép száján — ez a régi neve is használatban volt [13], 504. * Fő utca. A múlt században a Fő térről a Vasút utcába — mai Kállay utcába — vezetett. Később Andrássy utcának nevezték el, de sokáig, még az 1920—30- as években, főleg az idősebbek emlegették így [13], 505. * Furku-föld. Nana comes 1266. évi adománylevele említi. Azonos lehet a mai Farki-réttel, mely 1475-ben Farky néven szerepel (1. ott) [38/11. 68], 506. Futó Mihály tér. A régi Hal teret (1. ott) nevezték el Futó Mihályról (1835— 1909), a ref. főgimnázium kiváló, tudós igazgatójáról, kinek háza ezen a téren van [13]. 507. * Földeáki puszta. Tatárdúlás után Vásárhely környékén 43 falunak, 2 városnak és 10 pusztának az emléke maradt reánk. Ez utóbbiak közt szerepel a fenti puszta is, mely Somogytelekéve 1 együtt Kondáshoz tartozott, így nem téveszthető ösz- sze Földeák területével, mely Vásárhely alatt Csanád megyéhez tartozik [38/11. 322, V.343], 508. Fürge-halom. A Nyomásszélen terjedelmes dünesorozat van a körtöltés mellett a Szentesi úttól K felé a Kenyere D-i partján. Hidroeolikus képződmény. Ennek legmagasabb pontja a Fürge-(Fürke)halom O 85 m □ 82,0 m. A körtöltés készítése 56
