Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

Jó Ferenc, Pányi György és Pócsay Jenő.) Ezek közül legfontosabb s legtovább megmaradt mint „Csónak-csapás” az a széles és mély ér, mely a Hód-tó és Gyúló-ér egyesült medréből indult ki, s a Dóka-tóba vezetett. Ma medrét átvágja a Szeged—vásárhelyi vasútvonal töltése Kishomok és Kopáncs között. Partja hajdan magas, meredek, a medre széles és mély volt. Csónakcsapások voltak a Kérőn, Antalics-tavon, Gatyás- éren a Kender-tó medrében stb. [6/32].

314. * Csonka utca. A mai Mária Valéria utcát nevezték így a múlt században (1. ott) [13].

315. * Csörgő. Mély medrű fok volt, mely a Csanádi püspök birtokát képező makói határban folyt Sámsontól K-re. A török hódoltság alatt a vásárhelyi határ eddig tartott, s a fok egy része a két határ elválasztója volt [6/14. 38/1. 88].

316. * Csorvásegyháza. Középkori falu volt, mely Csomorkány, Orosháza és Apácákat a között fekhetett a Sós-tó felett. Mátyás király levele említi, melyet 1466- ban küldött a Csanádi káptalanhoz [14. 38/11. 310],

317. Csődör-halom. A Kopáncsi-síkon a XV—XVI. dűlő között emelkedik O 80 km. Katonai térképen neve nincs feltüntetve, csak az ármentesítő társulati térképen, ahol 82,0 m □ magas [7].

318. Csődörhalmi-csatorna. A Csődör-halomnál kezdődik, s részben Alsóko- páncsnak, részben a Hódköldök alatti régi Antalics- és Hód-tó egyesült medrének fölös vizét vezeti le a Hódtói-csatornába a 20. és 21. km között. Hossza 2355 m [12],

319. Csöndér-halom. (I.) A Kendertó-parton emelkedő Csöndér-halmot nevezik így is az ottan élő, főleg idős gazdák [3].

320. Csöndér-halom. (II.) A hajdani Kis-Tisza, vagy Kender-tó partján, annak D felé hajlásánál 81 m-ig tii emelkedő hidroeolikus képződmény a szentesi vasútvonaltól Ny felé [7].

321. Csúcs. Városrész, a belterületnek régen a III. tizede, ma az V. kerülete, melynek legnagyobb része a hajdani Csúcs-tó lecsapolt, részben feltöltögetett medrében épült fel. A tó medrében épült teljes hosszában a Nyárfa, Kisfaludi, Rákóczi, Szí. László, Vidács, Nád, Csík utca, csak részben a Kálmán, Báthory, Sárkány és Könyves, utca végső része, valamint a Dél és Teleki utca. Tóparti település a Szí. István, és Károlyi utca. A Jókai utcának csak a középső része esik bele, de ez a rész fel van töltve. A mély fekvésű, de széles és rendezett utcák háztelkein sok helyen pl. Szt. László, Rákóczi, Nád és Csík utcában még ma is nádasok vannak, s a mélyedésekben még száraz időben is víz áll. Újabban a csatornázás bővítésével sokat enyhítettek a csúcsiak belvízgondjain.

322. * Csúcs-ér. A Csúcs-tó É-i részét kötötte össze nagyon régen a Kenyere-énet a mai Fürke-halom-dűlőn keresztül. Lényegtelen kis ér volt, medre már alig látható a terepen, de repülőgépről nézve jobban kivehető ÉK—DNy irányban vonulva. Nem messze tőle van a Cigány-ér II. medre, mely a Csúcs-tó és Kenyere-ér között szállította régen a vizet.

323. * Csúcs-tó. A mai belterület V. kerületének legnagyobb részén terült el, melynek medrét most Ny felől a Szentesi, K felől a Szt. István utca, É-on a Jókai, D-n pedig a Teleki utca határolja. Mai fenékmagassága78,0—79,5 m között van. A Csúcstó hajdan összefüggött a Topa-ér útján a Hód-tóval, Kistó-érrel és a mai Szentesi utcán keresztül a Hattyas-tóval is [6/10].

324. * Csúcs utca. A Csúcsi Nagy utca hivatalos neve volt.

325. * Csúcsi Nagy utca. A múlt században a mai Teleki utcát nevezték így. Akkor ez volt a környék legszélesebb és legforgalmasabb utcája, mely Tabánt kötötte össze Lágerral, Susánnal, s Újváros felé is főleg ezen az utcán közlekedtek az emberek. Akkor közvetlenül a Csúcs-tó szélén, partján települt [13].

42