Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

van, mezőgazdasági terület. Egy része hasonló néven mint dűlő' szerepel. Fenékmagassága ma 84,0—85,0 m.

281. Csicsatéri-düllő. A határ É-i részén a Pusztaszéli úttól Ny felé Rárós és a Vöröshal mi-dűlő közt terül el. Lakossága: 295, ebből ref.: 173, r. k.: 121 [9].

282. Csicsatéri-főcsatorna. A határ ÉK-i részéről Csicsatér-, Öthalom-, Rárós- és Borosszék-dűlő káros vizeit szedi össze, s a Tégláséri-csatornával egyesülve a Kenye- reéri-csatornába. vezet [12],

283. Csicsatéri iskola. A Pusztaszéli út mentén a 30. és 31. kilométerkő között a Csicsatéri-, Vöröshalmi-, Kishalmi- és Kútvölgyszék-ér-dűlők találkozásánál épült 1 tanítós, 1 tantermes állami elemi iskola [8],

284. Csiga utca. Régi Lágernek nagy forgalmú, fontos utcája volt, mely a Vásárteret, illetve a Kútasi utat kötötte össze a Gomba utcával együtt Susánnal. Zegzugos, görbe utca két vakközzel, jellegzetes vízmenti település. Régen a IV. tizedbe tartozott, ma a VI. kerület utcája [13].

285. Csík utca. A mai V. kerületben, a Csúcs-tó kiszárított, ármentesített medrében épült utca, mely nevét hajdan a Csúcs-tó ban bőven tenyészett csíkhaltól (Cobitis fossilis L.) kapta. A csíkhalat régen rendszeresen fogták, szárazabb időben pedig ásták az iszapból, s csöbrökben, dézsákban, kobakokban szállították még vidékre is. (Jó Ferenc, Kamocsay Gábor) [13].

286. * Csíkos-ér (I). Hajdan jelentéktelen ér volt Kopáncson a Harcsás- és Hasítóértől D-re. Ma medrének nyomai a kopáncsi XlV-tól XVI. dűlőkben láthatók, főleg repülőgépről nézve vizes időszakban, hóolvadás idején. Ma fenékmagassága 77,5 m □ körül van. Sekély, mocsaras medrében régen sok csík tenyészett [6/32].

287. * Csíkos-ér (II). A J. cs. térkép XIX. 29. lapján a Bogdán-énel párhuzamosan, attól D-re van feltüntetve, mely a Sulymos-érbe torkollott [6/32].

288. Csillag utca (I). Tarjánban a Zrínyi utca jobb oldalán kezdődő hosszú, rendezetlen mellékutca, melyik az Imre, László, Malom és Borz utcák összetalálkozásánál keletkezett, rendezetlen térségbe vezet. Régen az I. tized, ma a II. kerület utcája. Régi találó neve Keskeny utca volt [13],

289. * Csillag utca (II). Az I. kerületben levő Nagy Sándor utcát (1. ott) nevezték a múlt században Csillag utcának [13].

290. * Csilléri lejáró. A múlt században a magasan fekvő Kaszap Pétör (mai Kaszap) utca meredeken vezetett le a Hód-tó medrébe, kb. a mai ingyenfürdő területére. Ha a tó vize lement, s messze elhúzódott a parttól, a lejáró végénél ásták a „sírkutakaX” (1. ott), s ilyenkor innen hordták az ivóvizet a városba. Mikor a körtöltést, „kőfalat” építették, tornyos kiképzésű, támfalas kocsilejárót készítettek az utca végén. Ma már ezt a régi elnevezést nem használják (Halmi János, Jó Ferenc).

291. Csindó vendéglő. A századforduló idején híres vendéglő volt Újvároson a Makói út szélén, nem messze a belterülettől. Régen nagy forgalmú, csárdaszerű vendéglő volt. Ma helyén Dankulov Voja üzletes háza épült. (Kerekes Gábor, Jó Ferenc).[20/362], Csindó családnév Vásárhelyen 1900-ig csak egyszer van feljegyezve 1772-ből: Csindó Anna, aki Makóról költözött Vásárhelyre [38/V. 984], Valószínűleg az övé lehetett a szóban levő Makói úti csárda, illetve vendéglő.

292. Csirkepiac. Az 1930-as évekig volt a Haltéren (későbbi neve Futó Mihály tér) a „kőfal” és a házak közti teraszosan kiképzett területen a csirkepiac. Itt csak baromfit és tojást árultak. A terület közepe táján egy kisebb mérlegelő házat építtetett a város. A kőfal alatt volt a „szedők” területe, ahol a tojást és baromfit nagyban vásárolták és exportálták.

293. * Csirke utca. A mai Tompa utcát nevezték így, mikor a lecsapolt Hattyas-tó medrében az új utcák helyét kijelölték, és kezdték beépíteni (1. ott) [13],

39