Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

kaszáló volt, ma már víztelenítve kitűnő' szántóterület. Fenékmagassága 82,0— 83,5 m.

244. Cirják-part. Hajdan a Cirják-ér helyenkint jól kiképzett partok között folyt. Ezeket a meredekebb részeket nevezték így. Ma már sok helyen annyira le vannak szántva, hogy csak az ottani öregek emlékeznek arra, hogy a múlt században még milyen meredekek, sőt szakadékosak is voltak egyes partrészek, főleg ott ahol az ér kanyargóit [7],

245. * Citék-fok. (Citök). A Királyszéki-lapost kötötte össze a mai Zrínyi utcán keresztül a Hód-tóval. Rövid, de mély, meredek partú és elég széles s főleg nagy víz idején bővizű és sebes folyású fok volt. Partján épült a mai Királyszék utca két házsorának a kezdete, s helyét még ma is mély árok jelzi, melyen keresztül most a Zrínyi utcán téglából készült áteresz van, régen ennek helyén volt a fából készült „Citök” hídja[ 6/11].

246. * Citek hídja. A Citék-fokon építették a mai Királyszék utca kezdeténél a Régi Szegedi-út részére. Fagerendákból erős pallókból volt összeróva, külön a kocsik és külön a gyalogosok részére. A város gondoztatta. Ahogy a Király széki-tó, -lapos feltöltődött és lecsapolták, a Citék-fok jelentősége is megszűnt, a hidat felszedték, és helyén ma a Zrínyi és Királyszék utca keresztezésénél egy téglából készült áteresz jelzi a régi Citék-hídja helyét (Rákos István, id. Dezső József).

247. * Citék-torok. A Citék-fok a. tarjáni magas partba mélyen bevágódva ömlött a Hód-tóba. A tó áradásai és a D-i szelek okozta hullámverések a fok torkolatát széles tölcsérszerűvé képezték ki, s később vesszőfonásokkal védték a további elhabolástól. A Király széki-tó és a Hód-tó kiszárításával a fok is elvesztette jelentőségét. A Tarjáni nagy utca (ma Zrínyi utca) Ny felé terjeszkedésével a széles és mély torkolati részt feltöltögették, beépítették, s csak a Királyszék utca megszűkített folytatását hagyták meg a Királyszéki laposban összegyűlő belvizek levezetésére. A körtöltés kiépítése alkalmával a torkolati részen egyenesen vezették a töltés vonalát, és a régi széles tölcsérszerű torkolatát részben feltöltötték, de nyomvonalukat ma is mutatja a 79,5 m-es szintvonal (Dezső József, Halmi József). [Belterületi 1: 2880-as szintvonalas térkép],

248. * Curtudtou stagnum. Régi oklevelek említik, valószínűleg a hajdani Kört- vélyes-tónak felel meg (1. ott) [38/1. 166],

249. Csajági-főd. Pusztán a Bogárzó és a Sós-tó között terül el. Régen mocsaras, ma víztelenített terület. Nevét az ottani, régóta birtokos Csajági családtól kapta [38/11. 53, V. 982],

250. Csajági iskola. Pusztán a Nagy Bogárzó- és Sóstó-dűlő közti út mentén épült, eredetileg katolikus, most állami elemi iskola 1 tantermes, 1 tanítóval [8].

251. * Csalányos-ér. A Tisza szabályozása előtt Gorzsa és Kingéc között terült el széles medre, mely a Gatyás-eret kötötte össze a Batidai-síkkiú. É és D felől is sok érrel volt összeköttetésben. E-i partján emelkedett a Vermes-halom (86 m), D-i partján pedig a Kingéc-halom (83 m), mint nagyobb halmok, s köztük a Csalányosi-halmok, mint kisebb hidroeolikus képződmények (1. ott). Partján feküdt a Gorzsai-telek, a hajdan elpusztult Gorzsa község helye. Ettől ÉNy-ra emelkedik a Kenyérváró-halom. A Csalányos-ér mai fenékmagassága 77,0—78,0 m 0 [6/32],

252. Csalányos kicsapója. A Csalányos-ér D-i partja K felé szelíden emelkedik a Kingéc-földbe. Előtte széles, lapályos rész volt, amit finom homok borított. Áradások alkalmával ezen a részen „csapott” ki először a Csalányos-ér. Ma igen jó ármentesített szántóföld. (Pócsy Jenő helyszíni közlése).

253. Csalányosi-halmok. Nagy-réten a volt Csalányos-ér partja mentén kisebb, szélkifúvások és vízkisodrás útján keletkezett kis halmok, melyek az intenzív földművelés következtében ma már csaknem teljesen leszántódnak az ér medrébe. Ottani

36