Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

utcával párhuzamosan. Régen a II. tizedbe tartozott, ma a III. kerület kis utcája Előző neve Kakukk utca volt. (1. ott) [13].

90. Bajza utca. Susán második nagy keresztutcája, mely a Klauzál utcát a Kistó- part utcával köti össze. Régen a IV. tized, ma a VII. kerület utcája. Neve Bajza József (1804—1858) költő, kritikus és publicista emlékét örökíti meg [13].

91. Bakay-kút. Lásd Piaci kút. Ezt a nevét azért kapta, mert az Ó-templom mel- etti jellegzetes Bakay-ház előtt fúrták a régi Piac téren (ma Kossuth tér) [10].

92. Balassa utca. Tabánban a Damjanich utcából indul ki az Ilona utca kezdeténél és É felé a Szerencse utcánál megtörve a Damjanich és János utcák között azokkal párhuzamosan a határba vezet. Régen az I. tized, ma a III. kerület utcája. Régi neve Búza utca volt, új nevét Balassi Bálint (1551—1594) lírikus költő és vitéz katonáról kapta. [13].

93. * Banda-fok. A Barci-rét és Tűfarok határán, a Tére-fokXól Ny-ra, több ágra oszolva, a Körtvélyesi-kanyar alsó részén ömlött a Tiszába. Vize régen igen mély és sebes volt, medre széles. Az 1890-es években is még lovakat úsztattak medrében. L. Kis-Banda-fok. (Maczelka Gábor) [6/30].

94. Banda-köz. A Banda-fok több ágra szakadva ömlött a Tiszába. Az ágak közti szigeteket nevezték így. Ezek a területek jó legelők és kaszálók voltak. (Maczelkal Gábor, Pányi György).

95. Banda-lapos. A Banda-fok és Tére-ér között hajdan mélyebb fekvésű terület volt, amelyet közepes áradás alkalmával elöntött a víz. Száraz időben a partosabb részeit kaszálták, míg a mélyebb lefolyástalan részeken mocsár keletkezett, melyet míg ki nem száradt, halászták is. (Maczelka Gábor).

96. * Banda-mocsár. A Banda-lapos mélyebb fekvésű, lefolyástalan része volt. Régen az év legnagyobb részében az áradások után visszamaradt víz borította, s jó halászóhely volt. (Pányi György).

97. * Banga marha-kútja. Vereskútason a Kakasszéki-tó DNy-i partján az orosházi határ közelében volt bővizű itatókút. Az 1774. évi uradamli térkép jelzi a helyét [38/1. 26].

98. Baptista imaház. Első imaházuk a Tavasz utcában volt, 1926-ban a Bethlen István utcában egy jóval nagyobb imaházat épített fel Kovács Imre „szolgatárs”. Vásárhelyen 1902-ben alakult meg a baptista felekezet. Évente egyszer szoktak keresztelni „alámerítéssel” a Tiszán vagy a városi fürdőben [20/54].

99. Barackos-düllő. A Pusztán, a Pusztaszéli úttól a pusztaföldvári határig terjedt. É felől a Hatablaki-kápolna, K felől az Aranyadhalmi-, Ny-felől a Csomorkányi- lapos-dűlő, D-felől pedig Sámson határolja. Lakossága: 301, ebből ref: 90, evang: 130, rk: 75, egyéb: 6. [9],

100. Barackos-halom. Az Aranyadhalmi- és Csomorkányi-dűlő között a Fehér-tó DNy-i végétől alig 1 km-re emelkedő hátság legmagasabb pontja, A, O 91,0 m. Még ma is jelentős kiemelkedés, bár az intenzív földművelés következtében sokat vesztett magasságából. A Fehér-tó medréből szélkifúvás folytán keletkezett, [7].

101. Barattyos-düllő. A határ ÉNy-i részében a Mártélyi úttól É felé húzódik a mindszenti határig. Ny- felől a Darvasszék-, K-felé pedig a Tegehalmi-dűló'vel határos. Lakossága: 264, ebből ref: 191, rk: 71, [9],

102. * Barattyos-ér. A határ ÉNy-i részén a Kenyeréből indult ki, s szélesen elterülve Mártély alatt ömlött a Tiszába. Fenékmagassága ma: 81,0—81,5 m, [6/30].

103. Barattyos-halom. A Barattyos-ér partján emelkedett ki. Ma Barattyos-dü- lőben még mindig jól kivehető és kiemelkedő terület V, © 86 m, □ 84,5 m, míg a környezete 81,0—82,0 m [7].

104. Barattyos-part. A Barattyos-érnek helyenkint még meredekebb széleit ne23