Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
gas fái messzire ellátszottak. Az 1900-as években irtották ki (Benes Gyula árm. főmérnök, Pányi György révész helyszíni közlése.). 71. Ányási-dögtőtés. Az Ányási- vagy Mártályi-holt-kanyar töltése, amely már árvédelmi szempontból nem jön számításba. A kb. 5 km hosszú töltésrész a sziget K-i szélén húzódott és 1903—4-ben ezeket a hullámtérben maradt töltésrészeket az árvé- delem érdekében „leásták”. (Benes Gyula árm. főmérnök). 72. Ányási-komp. ~ Révjárás. A Tisza szabályozása előtt Mártély irányában a mai már holt kanyaron vezetett át a komp a túloldalra. Szabályozás után egy ideig még járt a komp a szigetre, de később levitték az „élő” Tiszára, a szigetre pedig csak ladikjárat volt. (Pányi György) 73. Ányási külső-rét. A Mártélyi-kanyar felső sarkától Ny felé a Tisza túlsó partján terült el egy nagy kiterjedésű, ősszel-tavasszal vízjárta terület, melyről ha szabályozás előtt lement a víz, jó kaszáló volt. A K-i része a 86. sz. átvágás következtében szigetté lett. Nem tartozott Vásárhelyhez, de főleg vásárhelyiek bérelték régen. (Pányi György.) 74. Ányási-sziget. A mártélyi vagy ányási kanyar átvágása következtében keletkezett szigetet nevezik így is. Gr. Károlyi-birtok volt, s 1944-benlett a városé. (1. még Mártélyi-sziget.) 75. Árok útca. Tárj áriban a Csillag utcát kötötte össze a Királyszék utcával. A századforduló előtt szögben megtört, rendezetlen kis utca volt, az 1900-as évek elején ezt a megtört részt kiegyenesítették. Nevét onnan kapta, hogy a hajdani Király- szék-tó 79,5—80,0 m. magas, part menti településéről a mai kocsiút helyén vezették le széles és mély árok segítségével a csapadékot és a káros belvizeket a tó 79 m körüli medrébe. Régen az I. tizedbe tartozott, ma a II. kerület utcája. Ez utóbbi telken volt a múlt században az egyik tarjáni „puskaszín” [13]. 76. Árpád-halom. Mágocs község határában a Mágocs-ér partján nagy kiterjedésű, környékéből jól kiemelkedő halom A, O • 77. Árpádhalmi-düllő. Árpád-halom környéke kiváló szántó, régen főleg vásárhelyiek „árendálták”. [9]. 78. Árpád útca. Az Oldalkosár városrész szélső utcája, melynek telkei már a Hód-tó partjára nyúltak le rendezetlenül. Az Oldalkosár utca elején levő kis térségből indul ki, s az Oldalkosár utca végével egyesülve a „Szerelem kapu”-n keresztül a „Tó”- ba vezet le. (1. ott). A IV. kerület utcája, ezelőtt a III. tizedbe tartozott. Neve a honfoglaló Árpád fejedelem emlékét örökíti. (Halmi János) [13]. 79. * Árpás-tó. A Farki-réten a Hosszú-tó, Porgány-ér és Kis-Elet-ér között terült el. Ma legmélyebb pontja 76,5 m, □. Áradások idején a szabályozás előtt a fent említett vizekkel, valamint a Nagy-Élettel is összefüggött, ezek vezették le fölös vizét, illetve ezeken keresztül telt meg a medre [6/15]. 80. Árpástói-csatorna. A hajdani Árpás-tó helyén elterülő 76,5—77,5 m mély terület vizeit vezeti le a Porgányi-összekötő-csatornába [12]. 81. Árvíz útca. A Zrínyi utca harmadik kereszt utcája, mely a Tarjánvégi nagytóba vezet le. Helyén hajdan vízfolyás, fok volt, amely a mai Vajda és Vörös utcák környékének csapadékvizét vezette le a Hód-tóba. Áradások alkalmával a víz régen ezen a helyen is igyekezett betörni a városba. Később medrét feltöltögették, s neve a régi árvízveszélyekre emlékeztet. Régen az I. tizedbe tartozott, most a I. és II. kerület határ utcája. (Juhász Mihály polgármester visszaemlékezése, Pócsy Jenő) [13]. 82. * Ásott-halom. A Dékány vagy Vágott-halmot régen nevezték így is. Ez az elnevezés valószínűleg a Hódtói-csatorna építésénél alkalmazott sok szegedi kubikostól származhatott a szegedi híres Ásott-halom után. (Lázár Lajos gazd. főtanácsos, Konstantin Gyula) [7], 21
