Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)
II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése
tér 15. számú ház. Az udvarán volt a régi sakterhely is deszkából építve. Jellegzetes uradalmi épület, vastag falakkal, erős vasrácsos ablakokkal. Jelenleg lakóház. 2071. Zsidó kávéház (II.). (L. központi kávéház, zsidó hitközségi ház). 2072. * Zsidó kocsma. Uradalmi épület volt a Vásárállás Ny-i szélén, a későbbi Mózes utca sarkán. Az 1820-as évek elején készült, vastag falú, vasrácsos ablakú épület. Ma Szabadság tér 15. számú lakóház. Nevét onnan kapta, hogy az uradalom ezt a kocsmát zsidó bérlőknek adta ki bérletbe, majd itt adott a zsidóknak gyülekezési jogot. Állítólag itt volt az első imaházuk és „metszőhelyük”. A sakter épületet az 1920—30-as években bontották le a Mózes utca sarki részén, ma csak magas deszka- kerítés van az utcára. A kocsmát később „kávéház”-zá minősítették, itt volt a zsidók találkozó- és szórakozóhelye [L. Zsidó kávéház (I.)]. 2073. Zsidó menház. Áz elaggott, megbetegedett zsidók elhelyezésére és gondozására a hitközség 1931-ben az Újvilág utca 13. sz. alatti házat megvette, s megfelelően átalakíttatta, s 1932-ben megkezdte működését. (Dr. Blantz Béla közlése). 2074. Zsidó paliás. A János (Kálvin János) tér és Újvilág utca sarkán még a múlt században épült nagy földszintes házat nevezték így, a nagy, magas padlásszerkezetéről. Az épület mindkét frontján üzlethelyiségek voltak. A ház zsidó tulajdonosa, Újhelyi Lipót — ahogy akkor nevezték — „milliomos zsidó” vagy közismerten „kóbi” volt, akit később agyonvertek [38/V. 1160]. Gabona-, bőr-, toll stb. felvásárlással foglalkozott, s azokat a nagy padláson tárolta (Galyas Károly borbélymester közlése, aki 1891-ben ebben a házban nyitotta meg üzletét és Tóbiás Imre adatközlése). 2075. Zsidó templom. A Hódmezővásárhelye.n letelepedett zsidók 1833-ban kértek az uradalomtól templomnak telket, de egy jobbágylakást kaptak évi 3 arany bér kikötésével. Mivel ez nem volt megfelelő, Matók Sámuel ügyvéd házát és telkét vették meg 1834-ben 2000 Ft-ért, amely a mai zsinagóga helyén volt. Ebben a házban volt tulajdonképpen az első zsinagóga. A növekvő gyülekezet számára mind inkább sürgetővé vált, hogy a nem kimondottan templom céljára épült imaház helyett méltó templomot építsenek. Ezért már 1852 előtt megkezdték az intézkedéseket. 300 000 tégla és 30 000 tetőcserép égetésére kértek engedélyt gr. Károlyi György földesúrtól, aki azt meg is engedte [60/96]. 1852-ben írták ki a pályázatot, s a hitközség Busch Miklós szentesi építészt bízta meg, aki 2600 Ft-ért vállalta a kőműves- munkát azzal, hogy 1853 őszéig befejezi. A szerződés szerint a fundamentum általában 4 láb mély (1 láb: 0,31 608 cm), a templom kíilmagassága a föld színétől a cseréptetőig 6 öl, (1 öl: 1,89 648 m), kül- hossza: 16 öl, a külszélessége: 8 öl és 3 láb. A fundamentum vastagsága 4 láb, a falaké átlag 3 láb [60/97]. A fundamentum vastagsága 4 láb, a falaké átlag 3 láb [60/97], Az ácsmunkákat Gál Péter, Lázár Ferenc és Lázár István ácsmesterek vállalták 200 Ft-ért [20/62, 38/V. 694, 60/98], Az asztalosmunkákat Szabó Miklós 2067 Ft-ért, a lakatosmunkákat pedig Nánási Sámuel 258 Ft-ért [60/98]. A belső berendezéseket pedig Bertakovics József pesti szobrász készítette 2300 Ft-ért [60/99]. A templomot 1857. V. 15-én Lőw Lipót szegedi rabbi avatta fel. Orgona beszerzésre 1881-ben kezdték meg a gyűjtést [60/125], s 1897-ben Sonkovics János szegedi orgonakészítő építette fel a női karzat mögött 3050 Ft-ért [60/113]. A templomot 50 év után 1906-ban Müller Miksa szegedi építész 67 900 K-ért, az ő tervei szerint építette át, midőn is új vasbeton mennyezet, új homlokzat épült, színes ablakok és új szentély készült, az orgonát pedig áttették a K-i oldalra. Az átépítés kb. 100 000 K volt. A munkát 1906 októberében kezdték, ésl908 szeptemberében fejezték be [60/134]. 2076. Zsidó vendéglő. A zsidó hitközség székházának földszintjén levő vendéglőt nevezik így. (L. ott.) 220
