Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

pítése után 10—12 év múlva kérte a ref. egyháztól iskola építését azzal az indokolással, hogy: „a gyermekeket nem járathatjáka belső' iskolába a nagy töltésen való sűrű közlekedés, a sok jövő-menő és szilaj marhák niatt”. A Nagy-töltés (lásd ott) egyetlen összeköttetés volt akkor a város belterülete és Újváros között. Az egyház a földesúrtól kapott telket az iskola építésére, de ez nem volt megfelelő, s alkalmasabbra cserélte ki. 1821-ben készíttette az egyház az első iskolaépületet. Később szűknek bizonyult, és 1880-ban építtette a nagyobb, modernebb, ma is meglevő iskolát a Nádor utcában, ahol külön-külön tantermekben tanították a fiúkat és a leányokat [8., 39/11. 169].

1957. Újvárosi-gödrök köze. Újváros (VIII. kerület) DK-i részén a Makói út és a Káposztáskert-oldal között nagyon jó „agyagbányák” voltak. Innen hordták a gölöncsérek a korongoláshoz az agyagot, s ott vályogot is vetettek. A Hód-tó magas partjából s ennek omladékából nyerték rendszertelen kitermeléssel, ezért a terület erősen gödrös. Volt idő, mikor ott téglát is vetettek, és ott égették ki „máglyába” rakva. Később már csak a gölöncsérek „árendálták” a várostól. Ugyanis az elhordott agyagért megállapított „taksát” kellett fizetni az ott rendszeresített őrnek. (Halmi János, Kerekes Gábor közlése).

1958. Újvárosi-halmok. Szeremlei szerint három halom az Újvárosi-pusztán, a Mágocs-ér K-i partján [38/1. 144]. A Mágocs-ér fölött végigrepülve, igen szépen kivehető a széles, jól kiképezett meder, s annak partján húzódó hidroeolikus eredetű Mágocs-oldal több kisebb-nagyobb kiemelkedésével. A helyszíni bejárások alkalmával azonban nem tudtam meg, hogy melyik három lehetett az „Újvárosi-halmok”. A környékbeli idősebb gazdák sem tudták megmutatni, mert szerintük valamennyi kiemelkedést így nevezik. Ma már erősen le vannak szántva, de régen sokkal magasabbak voltak. (Kis Bálint volt szélmalmos, akinek malma is egy ilyen halmon állt és „Sarki” Maczelka Ferenc földbirtokos mágocsoldali lakos közlése) [7].

1959. Újvárosi-kereszt. A mai Vili. kerületi Újvároson, a volt „Bácskai részen” (1. ott), ma Széchenyi téren a Vörösmarty és Nádor utcák között áll. Már a múlt századokban is megvolt a kereszt. A J. cs. térkép XIX. 28. lapján, az akkor lakatlan területen a Hajdátói DK-re a Hódi vagy Hajdai temetőtől nem messze, K felé van jelezve a Hód-tó parti magaslaton (ma 81,5 m), Újváros legmagasabb pontján egy kis mesterséges dombon négy út elágazásánál. Az 1820-as években már elég sűrűn települt ez a rész. M :g abban az időben, mikor az utcákat kijelölték, a keresztet valamivel beljebb helyt zték, mert a hagyomány szerint éppen a mai Csomorkányi utca tengelyébe esett, a mii Síp utca közelében, s forgalmi akadály lett volna. (Kerekes Gábor téglagyári felügyelő közlése, aki 1844-ben született, az apjától hallotta, aki az első újvárosi települők egyike volt).

1960. Újvárosi református templom. Az újvárosi reformátusok már 1843-ban, majd 1847-ben is kérték, hogy számukra legalább imaházat és káplánságot létesítsenek. 1883-ban határozták el a templom építését, midőn is 8000 Ft önkéntes adomány gyűlt össze, majd erre a célra Kovács Ferenc 22 000 K-t adományozott. 1897-ben Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei szerint Koncz Pál és Szabó Mihály vállalkozók megkezdték az építkezést, és ez év november 14-én a torony gombját is feltették. 1898. május 11-én Kiss Áron püspök szentelte fel. A templom és papiak építési költsége 42 482 Ft volt. Első lelkésze Györfi József volt. Úrasztali készletre és harangokra 1660 Ft gyűlt be. Az orgonát 1909-ben Krizsány Imre és felesége adományából 7490 K költségen készítették el [40/14]. Két harangja van. Az úrasztali edényei 1898-ból valók [28/11. 565],

1961. Újvilág útca. Belvárosban a Kinizsi utcát a János térrel összekötő széles, rendezett és igen fontos utca, mert Csúcs és Tabán forgalma a Pálfy és Teleki utcán Susán és Újváros felé főleg ezen bonyolódik le. Régen a III. tized utcája volt, ma

203