Bodnár Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 7. (Szeged, 1983)

II. A földrajzi nevek részletesebb ismertetése

előtt az ottani idős emberek (főleg a halászok) emlegették így a Térét (Pányi György, Lénárt Sándor) L. Tére-ér.

1038. Tejpiac. A Kossuth tér ÉK-i, ma már parkírozott, régebben „macskaköves” részén voltak a tej és tejtermék árusok helyei. Az 1900-as évek elején is csak a földön, pokrócon, zsákon vagy térítőn árulták termékeiket. Az 1920-as években már asztalokat csináltatott a város, amelyeket piacnapokon (kedden és pénteken) a városháza pincéjéből és raktárából hordták ki, s a piac végén vitték vissza.

1839. Telek. Vízmentes, de főleg vízparton, annak mentén vagy vízhez közeli, hajdani emberi lakóhely. Többnyire elpusztult falvak, szállások helyei. Mivel régen ezeken a helyeken nagyobb számú ember és állat élt, azért itt a föld jobban trágyázott és „kövérebb” volt. Innen átvitt értelemben a gazdák az elsőrendű földeket, „telekes” földeknek nevezik, sőt a határ K-i részén, főleg a Pusztán trágyázás helyett a gazdák „telekezik” a földeket. (Greguss Máté). Teleknek nevezték a múlt században a határ olyan részeit is, ahol a jószágok téli szállásai, karámok, akiok, hodályok voltak hosszabb időn keresztül. Ezeket a téli szállásokat rendesen partos, védettebb helyeken rendezték be.

1840. Telek. A vásárhelyi határban a következő telek elnevezésű helyek vannak: Alsó-, Apáca-, Badus-hálom teleke, Batidai-, Csárpa-, Eresztő-, Erzsébet-, Felső-, Gorzsa-, Gunyhó-, Hosszú-, Kanász-, Kopáncsi-alsó-, Kopáncsi-felső-, Közép-, Mágocsi-, és Pap teleke. Lásd részletesen a fenti nevek alatt.

1841. Teleki-halom. Mártélyi határban a Vásárhely—szegvári út mentén ma már jelentéktelen emelkedés. Csak az ottani öregek ismerik ezt a nevet. (Pányi György, Kamocsay Gábor) [7].

1842. Teleki útca. Csúcs városrész legalsó, rendezett, szép, széles utcája, mely a folytatását képező Pálfy utcán keresztül Tabánt kötötte össze a Wlassics utca révén a Vásártérrel, illetve Susánnal és Lágerrel. A Teleki utca teljes hosszában a régi, kiszárított Csúcs-tó 78,0—78,5 m-es medre partján vezet végig. Belőle indulnak ki ÉK felé a tó medrében az uradalom mérnökei által kitűzött, rendezett, egyenes, széles utcák (Rákóczi, Szent László és Jegenye utcák), a Szent István utca még régi vízparti település. Régen a III. tizedbe tartozott, ma a IV. és V. kerület között határutca. Régi neve Csúcs utca (Csúcsi Nagy utca vagy Nagycsúcs utca) volt. Újabb nevét gróf Teleki László (1811—1861) író-politikusról kapta [13].

1843. Temető-domb. A Kopáncsi-fennsík Ny-i, kiugró, félszigetszerű részén emelkedik. Valószínűleg az elpusztult Kopáncs község temetkezési helye lehetett. Csak az első felvételi 1 :25 000-es katonai térkép 5464/4 sz. lapján van feltüntetve Técsy József tanyáján A 84 m, de név nélkül, az ármentesítő szintvonalas térképe szerint 82,0 m (L. Kopáncs alatt is) [7],

1844. * Temetők. (Régiek). 1. az Ó-templom, illetve ennek elődje körül a XV— XVI. században elterült temetőkert, mely É felé a mai Andrássy utca vonaláig ért, D felé pedig majdnem a Hód-tóig. 2. A katolikus templom körül is volt „cimeterium”.

3. Nagy temető Újvároson a Hajda mellett és Hód község templomának romjai körül.

4. Hattyas vagy Lucskos temető, 5. Ó-Káposztás-, 6. Oj-Káposztás-, 7. O-Arany temető. Lásd részletesen külön-külön.

1845. Temetők. (Jelenlegiek). 1. Arany temető (református, evangélikus, görögkeleti, róm. katolikus). 2. Kincses, 3. Diliinka, 4. Unitárius, 5. Nazarénus, 6. Zsidó temető. Lásd részletesen külön-külön.

1846. Templomok. Hódmezővásárhelyen jelenleg a következő, alant felsorolt templomok, imaházak vannak: I. Református: 1. Ó-templom (1713—1721), 2. Újtemplom (1794). 3. Újvárosi (1898), 4. Tabáni (1904). 5. Susáni (1909). 6. Kútasi (1925—26). II. Katolikus: 1. Belvárosi (1756). 2. Szent István (1935—41). 3. Kútasi

189